INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

A 2003 elején elfogadott, a piaci visszaélésről szóló 2003/6/EK irányelv (MAD)[1] átfogó keretrendszert vezetett be a bennfentes kereskedelem és a manipulatív piaci gyakorlatok (összefoglaló néven: piaci visszaélés) kezelésére. Annak érdekében, hogy erősítse a befektetői bizalmat és a piac integritását, az irányelv a bennfentes információt birtoklók számára megtiltja a kapcsolódó pénzügyi eszközökkel való kereskedést, továbbá megtiltja a piac olyan eszközökkel való manipulációját, mint a hamis információk és híresztelések terjesztése, valamint az árfolyamokat a szokásostól eltérő szinten rögzítő kereskedési tevékenység.

A piac integritásának fontosságát a jelenlegi gazdasági és pénzügyi világválság is hangsúlyozza. Ezzel összefüggésben a húszak csoportja (G-20) megállapodott a pénzügyi felügyelet és szabályozás erősítéséről, valamint a nemzetközileg elfogadott, szigorú normák keretrendszerének kidolgozásáról. A G-20 megállapításaival összhangban az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport jelentésében megfogalmazta, hogy „a pénzügyi szektorra vonatkozó prudenciális és üzletviteli szabályok stabil keretrendszerének erős felügyeleti és szankciórendszerre kell épülnie”[2].

„Hatékony, biztonságos és stabil származékos piacok biztosítása: jövőbeni szakpolitikai intézkedések” című közleményében a Bizottság vállalta, hogy a piaci visszaélésről szóló irányelv vonatkozó rendelkezéseit átfogóan kiterjeszti a származtatott piacokra[3]. A származtatott termékekkel bonyolított tőzsdén kívüli ügyletek hatékony kezelésének fontossága hangsúlyt kapott a különböző nemzetközi fórumokon, ezen belül a G-20 és az IOSCO keretében folytatott egyeztetések során, valamint az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának a pénzügyi szabályozás reformjával kapcsolatos új programjában is.

Ezenfelül a Bizottság az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló közleménye felszólítja az Uniót és annak tagállamait, hogy a „gondolkozz előbb kicsiben” elv alapján alkossanak olyan szabályokat, amelyek mérséklik az adminisztrációs terheket, a jogszabályokat azoknak a kibocsátóknak az igényeihez igazítják, amelyek pénzügyi eszközeit a gyorsan növekvő kkv-k piacára vezetik be, valamint az ilyen kibocsátók számára megkönnyítik a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést[4]. A pénzügyi szolgáltatások ágazatában alkalmazott szankciókról szóló bizottsági közlemény felülvizsgálta a meglévő szankcionálási hatásköröket és azok gyakorlati alkalmazását, hogy előmozdítsa a szankciók a felügyeleti tevékenységek skáláját átfogó konvergenciáját[5].

Az Európai Bizottság értékelte a piaci visszaélésről szóló irányelv alkalmazását, és számos olyan problémát állapított meg, amelyek kedvezőtlenül hatnak a piac integritására és a befektetők védelmére, egyenlőtlen feltételeket teremtenek, emellett megfelelési költségeket okoznak és visszatartják azokat a kibocsátókat, amelyek pénzügyi eszközeit a gyorsan növekvő kkv-k piacára vezetik be tőkebevonás céljából.

Szabályozási, piaci és technológiai fejleményekből adódóan hézagossá vált az új piacok, a platformok és a tőzsdén kívüli eszközök szabályozása. Ugyanezek a tényezők tették hézagossá az áruk és az árualapú származtatott ügyletek szabályozását is. Amiatt, hogy a szabályozók bizonyos információkkal és hatáskörrel nem rendelkeznek, továbbá amiatt, hogy a szankciók hiányoznak vagy nincs kellő visszatartó erejük, a szabályozók nem tudják hatékonyan végrehajtani az irányelvet. Végül a piaci visszaélésről szóló irányelvben biztosított számos választási és mérlegelési lehetőség, valamint egyes kulcsfogalmak tisztázatlansága rontja az irányelv hatékonyságát.

A fenti problémák ismeretében e kezdeményezés célja, hogy erősítse a piac integritását és a befektetők védelmét úgy, hogy egységes szabálykönyvet és egyenlő feltételeket biztosít, és a tőkebevonás céljára vonzóbbá teszi az értékpapírpiacokat.

2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLATOK

A kezdeményezés a főbb érdekeltekkel, köztük hatóságokkal (kormányokkal és értékpapír-piaci szabályozókkal), valamint kibocsátókkal, közvetítőkkel és befektetőkkel folytatott széles körű konzultáció eredménye.

Figyelembe veszi az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága (CESR) által kiadott jelentést a tagállamok részére a piaci visszaélésről szóló irányelvben biztosított felügyeleti hatáskör jellegéről és mértékéről[6] , valamint azokról a piaci visszaélésről szóló irányelvben biztosított választási és mérlegelési lehetőségekről, amelyekkel a tagállamok élnek[7].

Figyelembe veszi továbbá az európai értékpapír-piaci szakértői csoport (ESME) jelentését[8] , amely értékeli, hogy a piaci visszaélésről szóló irányelv milyen eredménnyel teljesítette elsődleges céljait, gyenge pontokat és problémákat határoz meg, és javításokat javasol[9].

2008. november 12-én az Európai Bizottság nyilvános konferenciát tartott a piaci visszaélések megakadályozásának rendszere felülvizsgálatáról[10]. 2009. április 20-án az Európai Bizottság véleményezési felhívást adott ki a piaci visszaélésről szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan. A Bizottság szolgálataihoz 85 vélemény érkezett. A nem bizalmas vélemények a Bizottság honlapján tanulmányozhatók[11].

2010. június 28-án a Bizottság az irányelv átdolgozásával kapcsolatban nyilvános konzultációt indított, amely 2010. július 23-án zárult[12]. A Bizottság szolgálataihoz 96 vélemény érkezett. A nem bizalmas vélemények a Bizottság honlapján tanulmányozhatók[13]. Összefoglaló a hatásvizsgálati jelentés 2. mellékletében található[14]. 2010. július 2-án az Európai Bizottság újabb nyilvános konferenciát tartott az irányelv felülvizsgálatáról[15].

A Bizottság a jobb szabályozási politikával összhangban elvégezte a lehetséges szakpolitikai alternatívák hatásvizsgálatát. A szakpolitikai lehetőségek az új piacok, a platformok, a tőzsdén kívüli eszközök, az áruk és az árualapú származtatott ügyletek, a szankciók és az illetékes hatóságok hatáskörének szabályozását, valamint a kulcsfogalmak tisztázását és az adminisztrációs terhek mérséklését érintik. Az egyes szakpolitikai lehetőségeket a következő szempontok szerint értékelték: az érdekeltekre gyakorolt hatások, eredményesség és hatékonyság. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőségek általános hatása számottevő javulást eredményez majd a piaci visszaélés Unión belüli kezelésében.

Elsősorban javul a piac integritása és a befektetők védelme az érintett pénzügyi eszközök és piacok tisztázása révén. A szabályozás kiterjed azokra az eszközökre, amelyeket kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben (MTF), valamint a szervezett kereskedési rendszerek (OTF) új típusaiban való kereskedésre vezetnek be. Ezenfelül az előnyben részesített lehetőségekkel az átláthatóbb piacból adódóan javul az árualapú származtatott ügyleteknél elkövetett piaci visszaéléssel szembeni védelem.

Lehetővé teszik emellett a piaci visszaélés eredményesebb felderítését azzal, hogy biztosítják az illetékes hatóságok számára a vizsgálatok lefolytatásához szükséges hatáskört, továbbá növelik a szankciórendszerek visszatartó erejét a közigazgatási intézkedésekre, illetve szankciókra vonatkozó minimumok bevezetésével. A(z) [XX] irányelv javaslata feltételezi a büntetőjogi szankciók bevezetését is.

Az előnyben részesített lehetőségek ezenfelül következetesebbé teszik a piaci visszaélés megközelítését azáltal, hogy szűkítik a tagállamok választási és mérlegelési lehetőségeit, továbbá arányos rendszert vezetnek be azoknak a kibocsátóknak a számára, amelyek pénzügyi eszközeit a gyorsan növekvő kkv-k piacára vezetik be.

Összességében az előnyben részesített szakpolitikai lehetőségek révén várhatóan javul a pénzügyi piacok integritása, ami kedvezően hat a befektetői bizalomra, ez pedig növeli a pénzügyi piacok pénzügyi stabilitását.

A Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság (DG MARKT) szolgálatai és a hatásvizsgálati testület megbeszélésére 2011. február 23-án került sor. A testület e hatásvizsgálat elemzését követően 2011. február 25-én nyilvánított véleményt. A megbeszélés során a testület tagjai a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szolgálatai részére észrevételeket fogalmaztak meg a hatásvizsgálat tartalmának javítására, amely alapján a szöveg több ponton módosult. Ezek a következők:

– Annak tisztázása, hogy a hatályos jogszabályok teljesítményét milyen módon értékelték, és az értékelés eredményeit a probléma elemzése során hogyan használták fel;

– A vizsgálat kiegészítése bizonyítékokon alapuló becslésekkel arra vonatkozóan, hogy a vizsgált piacokon jellemző visszaélések miatt az európai gazdaságot összességében milyen mértékű kár éri, az előnyben részesített szakpolitikai lehetőségek általános hasznára vonatkozó becslésekkel, valamint a becslések értelmezésével kapcsolatos szükségszerű korlátozásokkal;

– Az alapforgatókönyv egyértelműsítése arra vonatkozóan, hogy az egyéb pénzügyi szabályozás hogyan egészíti ki a piaci visszaélésről szóló irányelvet;

– Egyes szakpolitikai lehetőségek tartalmi egyértelműsítése, az előnyben részesített lehetőségcsomagok jobb bemutatása, valamint az előnyben részesített lehetőségcsomagok általános hatásának felmérése a különböző lehetőségek közötti esetleges szinergiák és kompromisszumok figyelembevételével;

– Az adminisztrációs terhek és költséges felmérésén belül a legköltségesebb intézkedések arányosabb elemzése;

– A főszöveg kiegészítése a szakpolitikai lehetőségek az alapvető jogokra gyakorolt hatásainak értékeléséről készült világosabb, tömör összefoglalással, különösen a vizsgálati hatáskör és a szankciók területén;

– Jobb indokolás arra vonatkozóan, hogy a tagállamok büntetőjogának közelítése miért lényeges a piaci visszaéléssel kapcsolatos uniós szakpolitika szempontjából, felhasználva a tagállamoktól származó tanulmányokat és bizonyítékokat a büntetőjogi szankciók eredményessége terén; összefoglalás a szankciórendszerek a pénzügyi szolgáltatások ágazatában történő megerősítéséről szóló bizottsági közleményre adott válaszokról;

– Az érdekeltek, ezen belül az intézményi és egyéni befektetők a szakpolitikai lehetőségekkel kapcsolatos véleményének világosabb bemutatása a főszövegben.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. Jogalap

A javaslat az EUMSZ 114. cikkén alapul, amely az e területen hozott rendeletek esetében a legmegfelelőbb jogalap. A piaci visszaélésre vonatkozó uniós keretrendszer meghatározására a legmegfelelőbb eszköz a rendelet. A rendelet közvetlen alkalmazhatósága mérsékli a szabályozás összetettségét és nagyobb jogbiztonságot nyújt azok számára, akik az Unió területén a jogszabály hatálya alá esnek: harmonizált alapszabályokat vezet be, és hozzájárul az egységes piac működéséhez.

3.2. Szubszidiaritás és arányosság

A szubszidiaritás elve szerint (az EUMSZ 5. cikke (3) bekezdése) uniós szintű intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, tehát a tervezett intézkedések nagyságrendje vagy hatásai miatt azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Annak ellenére, hogy az említett problémák lényeges következményekkel járnak az egyes tagállamokra nézve, átfogó hatásukat csak úgy lehet teljes mértékben átlátni, ha azokat határokon átnyúló összefüggésben vizsgáljuk. Ennek az az oka, hogy piaci visszaélésre sor kerülhet bárhol, ahol egy adott eszközt jegyeznek, illetve tőzsdén kívül is, így az érintett eszköz elsődleges piacán kívüli piacokon is. Fennáll tehát a valós kockázata annak, hogy a piaci visszaéléssel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket ki lehet játszani, illetve, hogy azok uniós szintű fellépés hiányában eredménytelennek bizonyulnak.

Ezenfelül az egységes megközelítés alapvető fontosságú a szabályozói arbitrázs elkerüléséhez, és mivel a kérdést a piaci visszaélésről szóló hatályos irányelv vívmányai már rendezik, a fent vázolt problémák a legeredményesebben közös erőfeszítéssel kezelhetők. A fentiek miatt a szubszidiaritás elve szerint indokolt az uniós szintű fellépés.

Az arányosság elve megkívánja, hogy a beavatkozás a célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedésekre irányuljon, és ne lépje túl azok körét. A szakpolitikai lehetőségek megállapításától és értékelésétől a javaslat megfogalmazásáig terjedő folyamat ezen elv mentén zajlott.

3.3. Az EUMSZ 290. és 291. cikkének való megfelelés

A Bizottság 2009. szeptember 23-án az EBH, az EBFH és az EÉPH létrehozásáról szóló rendeletjavaslatokat fogadott el.[16]. Ezzel kapcsolatban a Bizottság emlékeztetni kíván az európai felügyeleti hatóságokat létrehozó rendeletek elfogadásakor az EUMSZ 290. és 291. cikkével összefüggésben tett nyilatkozatokra, amelyek szerint: „A szabályozási standardok elfogadására vonatkozó eljárások tekintetében a Bizottság hangsúlyozza a pénzügyi szolgáltatási ágazatnak a Lámfalussy-rendszerből eredő egyedi jellegét, amelyet az EUMSZ-hez csatolt 39. nyilatkozat is kifejezetten elismer. A Bizottság azonban súlyos kétségeinek ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási intézkedések elfogadásakor betöltött szerepének korlátozása összhangban van-e az EUMSZ 290. és 291. cikkével.”

3.4. A javaslat részletes magyarázata 3.4.1. I. fejezet (Általános rendelkezések) 3.4.1.1. Az új piacok, kereskedési rendszerek és tőzsdén kívüli pénzügyi eszközök szabályozása

A piaci visszaélésről szóló irányelv arra a koncepcióra épül, hogy tiltani kell az olyan pénzügyi eszközökkel végrehajtott bennfentes kereskedelmet és piaci manipulációt, amelyeket szabályozott piacon jegyeznek. A MiFID[17] elfogadása óta azonban a pénzügyi eszközökkel egyre nagyobb mértékben kereskednek multilaterális kereskedési rendszerben, egyéb típusú szervezett kereskedési rendszerben, pl. swap-ügyleteket végrehajtó vagy ún. broker crossing rendszerben, vagy azokkal csak tőzsdén kívül kereskedés folyik. Ezek az új kereskedési helyszínek és rendszerek növekvő versenyt jelentenek a meglévő szabályozott piac számára, és szélesebb befektetői kör vonzásával egyre nagyobb arányban részesednek a forgalomból. A különböző helyszíneken folytatott kereskedés fokozódó mértéke miatt egyre nehezebb az esetleges piaci visszaélések figyelése. A rendelet ennek megfelelően a piaci visszaélésre vonatkozó keretrendszer hatályát kiterjeszti a multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben bevezetett pénzügyi eszközökre, valamint azokra a kapcsolódó pénzügyi eszközökre, amelyekkel tőzsdén kívül kereskednek. Mindez a rendelet hatálya alá tartozó mögöttes piacra is hatással lehet. Ez szükséges a kereskedési helyszínek közötti szabályozói arbitrázs elkerüléséhez; annak érdekében, hogy a befektetők védelme és a piacok integritása az Unió egészében azonos feltételek mellett legyen fenntartható; valamint az ilyen pénzügyi eszközöket érintő, származtatott termék (pl. CDS) tőzsdén kívüli kereskedése útján végzett piaci manipuláció egyértelmű tiltása érdekében.

3.4.1.2. Az árualapú származtatott ügyletek és a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek szabályozása

Az azonnali piacok és származtatott piacaik szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a piaci visszaélés pedig e piacok közül többre is kiterjedhet. Ez az azonnali piacokra nézve különösen aggasztó, mert az átláthatóságra és a piac integritására vonatkozó jelenlegi szabályok hatálya csak a pénzügyi és a származtatott piacokra terjed ki, a kapcsolódó azonnali piacokra nem. E rendeletnek nem célja, hogy az ilyen azonnali piacokat közvetlenül szabályozza. A kizárólag a nem pénzügyi piacokat érintő valamennyi ügylet és magatartás ugyanis e rendelet hatályán kívül esik, így azokat az ágazati szabályozás és felügyelet körében kell kezelni. Erre példa az energetika terén a Bizottság rendeletjavaslata az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (REMIT)[18]. A rendeletnek szabályoznia kell azonban az olyan azonnali piacokat érintő ügyleteket és magatartást, amelyek a rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi és származtatott piacokhoz kapcsolódnak, és azokra hatással vannak. Különösen a piaci visszaélésről szóló irányelv hatályos változatában a bennfentes információ az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó egyértelmű és kötelező érvényű meghatározásának hiánya az ilyen piacokkal, valamint a kapcsolódó azonnali piacokkal összefüggésben információs aszimmetriát tehet lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a piaci visszaélésre vonatkozó jelenlegi keretrendszerben az árualapú származtatott ügyletek befektetői kevesebb védelmet élvezhetnek, mint a pénzügyi piacok származtatott termékeibe fektetők, mivel utóbbiak az azonnali piacra vonatkozó bennfentes információkból a kapcsolódó származtatott piacon való kereskedés során előnyre tehetnek szert. Ezért a bennfentes információ meghatározását az árualapú származtatott ügyletekkel összefüggésben a bennfentes információ általános meghatározásához kell igazítani úgy, hogy az kiterjedjen azokra az árfolyamérzékeny információkra, amelyek a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletre és az adott származtatott termékre egyaránt vonatkoznak. Mindez biztosítja a befektetők jogbiztonságát és jobb tájékoztatását. A piaci visszaélésről szóló irányelv ezenfelül csak a pénzügyi eszközök árát torzító manipulációt tiltja. Mivel a származtatott piacokon bonyolított egyes ügyletekkel manipulálhatók a kapcsolódó azonnali piacok árai, és az azonnali piacokon bonyolított ügyletekkel manipulálhatók a származtatott piacok, a piaci manipuláció meghatározását a rendeletben ki kell terjeszteni a piacok közötti manipuláció e típusaira is. A nagykereskedelmi energiatermékek esetében az illetékes hatóságok és az EÉPH együttműködnek az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével és a tagállami szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökre és a nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó szabályok érvényesítését összehangoltan közelítsék meg. Így különösen az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az [Európai Parlament és a Tanács az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló .../EU rendeletében] foglalt meghatározások jellemzőit akkor, ha a bennfentes információ, a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció e rendelet szerinti meghatározásait a nagykereskedelmi energiatermékekhez kapcsolódó pénzügyi eszközökre alkalmazzák.

3.4.1.3. Piaci manipuláció algoritmikus és nagyfrekvenciájú kereskedéssel

A pénzügyi piacokon egyre elterjedtebb az olyan automatizált kereskedési módszerek alkalmazása, mint az algoritmikus kereskedés és a nagyfrekvenciájú kereskedés. Ezeknél számítógépes algoritmus dönt egy megbízás megadásáról, és/vagy a megbízás teljesítésének szempontjairól. A nagyfrekvenciájú kereskedés (high frequency trading, HFT) az algoritmikus kereskedés sajátos típusa. A HFT önmagában jellemzően nem stratégia, hanem igen fejlett technológia alkalmazása az olyan hagyományos kereskedési stratégiák végrehajtása során, mint az arbitrázs és az árjegyzői stratégiák. Bár a legtöbb algoritmikus és HFT-módszerre épülő stratégia jogszerű, bizonyos, a szabályozók által azonosított automatizált stratégiák végrehajtása valószínűleg piaci visszaélésnek minősül. Ilyen stratégia az ún. „quote stuffing”, „layering” és „spoofing”. A piaci visszaélésről szóló irányelv a piaci manipulációt igen általánosan határozza meg, így a visszaélésszerű magatartásra a kereskedés közegétől függetlenül alkalmazható. Indokolt azonban, hogy a rendelet konkrét példákat tartalmazzon az algoritmikus kereskedés és a nagyfrekvenciájú kereskedés módszerét alkalmazó olyan stratégiákra, amelyek a piaci manipuláció tilalmának hatálya alá esnek. A visszaélésre épülő stratégiák pontosabb meghatározása egységes megközelítést tesz lehetővé az illetékes hatóságok felügyeleti és jogérvényesítési tevékenysége során.

3.4.1.4. A piaci manipuláció kísérlete

Mivel a piaci visszaélésről szóló irányelv nem szabályozza a piaci manipuláció kísérletét, a piaci manipuláció bizonyításához a szabályozónak megbízás adását vagy ügylet teljesítését kell bizonyítania. Vannak azonban olyan esetek, amikor egy személy által tett lépésekből egyértelműen kiderül a piaci manipulációra irányuló szándék, de vagy megbízásra, vagy ügylet teljesítésére nem került sor. A rendelet kifejezetten tiltja a piaci manipuláció kísérletét, ami erősíti a a piac integritását. A bennfentes kereskedelem hatályos meghatározása magában foglalja a kísérlet elemeit. Az új rendelet ezeket nem tartalmazza, a bennfentes kereskedelem kísérletét külön bűncselekménynek minősíti.

3.4.1.5. Kibocsátási egységek

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv felülvizsgálatának részeként a kibocsátási egységek pénzügyi eszközökként kerülnek újraosztályozásra. Ennek nyomán egyúttal a piaci visszaélésre vonatkozó rendszer alkalmazási körébe kerülnek. Míg a piaci visszaélésre vonatkozó rendszer részét képező legtöbb intézkedés a kibocsátási egységekre módosítás nélkül vonatkozik, néhány rendelkezést az ilyen eszközök sajátos természetére és e piac szerkezeti jellemzőire tekintettel módosítani kell. Így különösen a pénzügyi eszközök legtöbb egyéb fajtájától eltérően a bennfentes információk közzétételével, valamint a bennfentesek jegyzékével és a vezető tisztségviselők ügyleteivel kapcsolatos kötelezettségek ténylegesen nem róhatók a kibocsátási egység kibocsátójára, amelynek fejlesztéssel és az uniós éghajlat-politika végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségei vannak. A felelős hatóságok (így a Bizottság is) mindenesetre kötelesek biztosítani az új döntések, fejlemények és adatok méltányos és a megkülönböztetéstől mentes közzétételét, valamint az ezekhez való hozzáférést. Ezenfelül a piaci visszaélésre vonatkozó rendszer keretében előírt kötelezettségek nem korlátozhatják a tagállamokat, az Európai Bizottságot vagy más hivatalosan kijelölt szervet az uniós éghajlat-politika megvalósításában.

Emiatt a rendelet külön meghatározást tartalmaz a kibocsátási egységekre vonatkozó bennfentes információra. A bennfentes információk közzétételének kötelezettsége a kibocsátási egységek piacának résztvevőire vonatkozik, mivel e szereplők rendelkeznek az egyedi vagy rendszeres közzétételre alkalmas információkkal. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott (kibocsátási értékben, hőteljesítményben, vagy a kettő együttesével kifejezett) küszöbérték alapján a 12., 13. és 14. cikkben előírt kötelezettség nem vonatkozik azokra a gazdasági szereplőkre, amelyek tevékenysége önmagában nincs lényeges hatással a kibocsátási egységekkel kapcsolatos árinformációkra, vagy a bennfentes kereskedelem (ebből eredő) kockázataira.

Végül annak következtében, hogy a MiFID szerint a kibocsátási egységek pénzügyi eszközöknek minősülnek, lehetőség nyílik arra, hogy a kibocsátási egységek árverezését érintő piaci visszaélésekre vonatkozó valamennyi intézkedést egyetlen, a kibocsátási egységek másodlagos piacán elkövetett visszaélésekre vonatkozó általános szabályozással közös szabálykönyvben foglaljuk össze.

3.4.2. II. fejezet (Bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció) 3.4.2.1. Bennfentes információ

A bennfentes információval visszaélés követhető el azelőtt, hogy a kibocsátót közzétételi kötelezettség terhelné. A befektetők számára lényeges információ lehet a szerződésekre vonatkozó tárgyalások előrehaladása, az ilyen tárgyalások során előzetesen elfogadott feltételek, a pénzügyi eszközök piaci bevezetésének feltételei, vagy a pénzügyi eszközök eladásának előzetes feltételei. Emiatt az ilyen információk bennfentes információnak minősülnek. Ugyanakkor az információk nem minden esetben elegendően pontosak ahhoz, hogy azokkal kapcsolatban a kibocsátónak közzétételi kötelezettsége keletkezzen. Ilyenkor a bennfentes kereskedelem tilalmát alkalmazni kell, a kibocsátó viszont nem kötelezhető az információk közzétételére.

3.4.2.2. Egyenlő feltételek a kereskedési helyszínek és rendszerek számára a piaci visszaélések megelőzésében és feltárásában

Mivel az eszközökkel egyre nagyobb mértékben különböző helyszíneken kereskednek, egyre nehezebb az esetleges piaci visszaélések figyelése. A MiFID szerint multilaterális kereskedési rendszert piaci szereplő vagy befektetési vállalkozás működtethet. A MiFID 26. cikkében foglalt felügyeleti kötelezettségek egyformán vonatkoznak rájuk. A piaci visszaélésről szóló irányelv 6. cikkében foglalt kötelezettség a manipulatív piaci gyakorlatok megelőzésére és felderítésére azonban kizárólag a piaci szereplőkre vonatkozik. Annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket teremtsen a hatálya alá tartozó valamennyi kereskedési helyszín és rendszer számára, a rendelet kötelezi azokat a manipulatív piaci gyakorlatok megelőzésére és felderítésére vonatkozó strukturális intézkedések bevezetésére.

3.4.3. III. fejezet (Közzétételi követelmények) 3.4.3.1. A bennfentes információk nyilvános közzététele 3.4.3.2. A piaci visszaélésről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi eszközök kibocsátói a lehető leghamarabb tájékoztassák a nyilvánosságot az említett kibocsátókat közvetlenül érintő bennfentes információkról. A (2) bekezdés értelmében a kibocsátók a nyilvános közzétételt bizonyos körülmények között késleltethetik. A rendelet előírja a kibocsátók számára, hogy a bennfentes információk késleltetett közzétételére vonatkozó döntésükről a közzétételt követően haladéktalanul tájékoztassák az illetékes hatóságokat. Továbbra is a kibocsátónak kell mérlegelnie azt, hogy a késleltetés indokolt-e. A befektetők védelmét és a piac integritását erősíti az, hogy az illetékes hatóságok adott esetben utólagosan vizsgálhatják, hogy a késleltetést indokoló körülmények ténylegesen fennálltak-e. Ha a rendszer szempontjából jelentős bennfentes információ közzétételének késleltetése közérdek, akkor az illetékes hatóságok a késleltetést korlátozott időre engedélyezhetik azzal az általánosabb közérdekű céllal, hogy a pénzügyi rendszer stabilitását megőrizzék, továbbá megelőzzék azokat a veszteségeket, amelyeket például a rendszer szempontjából jelentős kibocsátó hibája okozhat. A bennfentesek jegyzéke

A bennfentesek jegyzéke fontos eszköz az illetékes hatóságok számára az esetleges piaci visszaélések vizsgálata során. Annak érdekében, hogy felszámolja azokat a tagállami különbségeket, amelyek eddig felesleges adminisztrációs terheket róttak a kibocsátókra, a rendelet előírja, hogy az ilyen jegyzékben szerepeltetendő adatokat a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtás-technikai standardok rögzítsék.

3.4.3.3. Közzétételi követelmények a gyorsan növekvő kkv-k piacára bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóival szemben

Megőrizve a pénzügyi piacok integritását és átláthatóságát, a befektetők védelmével kapcsolatos célok sérelme nélkül a piaci visszaélésre vonatkozó keretrendszer igazodik azoknak a kibocsátóknak a jellemzőihez és igényeihez, amelyek pénzügyi eszközeit a gyorsan növekvő kkv-k piacára vezetik be. Ha a rendelettel létrehozott, a piaci visszaélésre vonatkozó új keretrendszert különbségtétel nélkül alkalmazzák a gyorsan növekvő kkv-k valamennyi piacára, az visszatarthatja e piacok kibocsátóit a tőkepiacokról való tőkebevonástól. E kibocsátók üzleti tevékenységének hatóköre és volumene kisebb, mint a nagyobb kibocsátóké, emellett a bennfentes információk közzétételét indokoló események köre esetükben jellemzően szűkebb. A rendelet e kibocsátók számára a bennfentes információk módosított, egyszerűsített, piacfüggő közzétételét írja elő. Az érintett kibocsátók megbízásából a bennfentes információkat a gyorsan növekvő kkv-k piacai is közzétehetik szabványosított formában és tartalommal, amelyet a Bizottság által elfogadott végrehajtás-technikai standard rögzít. E kibocsátók bizonyos körülmények között mentesülnek továbbá a bennfentesek jegyzékének vezetésétől, és kihasználhatják a vezető tisztségviselők ügyleteinek bejelentésére vonatkozó, az alábbiakban ismertetett új küszöbértéket.

3.4.3.4. A vezető tisztségviselők ügyleteinek bejelentése

A rendelet tisztázza a vezető tisztségviselők ügyleteinek bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek hatályát. Az ilyen bejelentések fontos szerepe, hogy visszatartja a vezető tisztségviselőket a bennfentes kereskedelemtől, továbbá hasznos tájékoztatást nyújt a piac számára arról, hogy a vezető tisztségviselőnek mi a véleménye a kibocsátó részvényeinek árfolyammozgásáról. A rendelet egyértelműen előírja, hogy az olyan ügyletet, amelyet a kibocsátó vezető tisztségviselője nevében mérlegelési jogkört gyakorló személy hajt végre, vagy amelynek keretében a vezető tisztségviselő a részvényeit elzálogosítja vagy kölcsönadja, szintén be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak, és nyilvánosságra kell hozni. Ezenfelül minden tagállam számára egységesen 20 000 eurós küszöbértéket vezet be, amelyet elérve a vezető tisztségviselők említett ügyleteit be kell jelenteni.

3.4.4. IV. fejezet (Az EÉPH és az illetékes hatóságok) 3.4.4.1. Az illetékes hatóságok hatásköre

A piaci visszaélésről szóló irányelv 12. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében az illetékes hatóságok jogosultak bármely személytől tájékoztatást kérni. Ugyanakkor információs szakadék jellemzi az azonnali árupiacokat, amelyeknél nincsenek átláthatósági szabályok és az esetleges ágazati szabályozókkal szembeni beszámolási kötelezettségek. Azon jogosultságuk révén, hogy bármely személytől tájékoztatást kérjenek, az illetékes hatóságok jellemzően hozzáférnek valamennyi olyan információhoz, amelyre a piaci visszaélés gyanújának kivizsgálásához szükség van. Előfordulhat azonban, hogy ezek az információk nem elégségesek, különösen akkor, ha nincs az azonnali árutőzsdei piacok felügyeletére kijelölt ágazati hatóság. A rendelet az illetékes hatóságok számára folyamatos hozzáférést biztosít az adatokhoz azzal, hogy előírja az adatok meghatározott formában, közvetlenül a részükre történő megküldését. Azáltal, hogy hozzáférnek az azonnali árutőzsdei kereskedők kereskedési rendszereihez, az illetékes hatóságok a valós idejű adatforgalmat is nyomon követhetik.

A bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció felderítése céljából lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára, hogy magánterületre lépjenek be és dokumentumokat foglaljanak le. A magánterületre való belépés különösen akkor szükséges, ha i) a korábban tájékoztatásra felszólított személy a felszólításnak részben vagy egészben nem tett eleget; vagy ii) alapos okkal feltételezhető, hogy a felszólításnak a felszólított személy nem tenne eleget, vagy a felszólításban megjelölt dokumentumokat vagy információt eltávolítaná, módosítaná vagy megsemmisítené. Annak ellenére, hogy valamennyi joghatóság lehetővé teszi a dokumentumokba való betekintést, nem minden illetékes hatóság rendelkezik a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy magánterületre lépjen be és dokumentumokat foglaljon le. Ebből eredően fennáll annak a veszélye, hogy ilyenkor az illetékes hatóságokat lényeges és szükséges bizonyítékoktól fosztják meg, így a bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció egyes eseteinek felderítése és szankcionálása elmaradhat. Ebben az összefüggésben fontos rámutatni arra, hogy a magánterületre való belépés ütközhet a magán- és a családi élet tiszteletben tartására vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. cikkében elismert alapjoggal. Lényegbevágó, hogy ezen alapjog bármely korlátozása maradéktalanul megfeleljen a Alapjogi Charta 52. cikkének. Ezért a tagállami illetékes hatóság csak akkor lehet jogosult dokumentumok lefoglalása céljából a magánterületre belépni, ha az illető tagállam igazságügyi hatóságaitól erre vonatkozóan a nemzeti jognak megfelelően előzetes engedélyt szerzett, és ha alapos okkal feltételezhető, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos dokumentumok felhasználhatók az e rendelet vagy az [új MAD] sérelmére elkövetett bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció bizonyításához. A bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció tilalma minden személyre vonatkozik. Emiatt az illetékes hatóságoknak hozzá kell férniük mind a befektetési vállalkozások által nyilvántartott adatokhoz, mind pedig a nem pénzügyi vállalkozások adatbázisaiban szereplő személyekre vonatkozó adatokhoz, továbbá az ilyen személyek birtokában lévő adatokhoz. Az ügyleteket lebonyolító befektetési vállalkozások meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásaiból származó adatok, valamint a távközlési szolgáltatók meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásaiból származó adatok lényeges bizonyítékként szolgálhatnak az olyan piaci visszaélések felderítésében és bizonyításában, mint a piaci manipuláció és a bennfentes kereskedelem. A telefon- és adatforgalmi nyilvántartások alapján azonosítható lehet a hamis vagy félrevezető információ terjesztéséért felelős személy. A bennfentes kereskedelem, illetve a piaci manipuláció legtöbb formájában két vagy több személy cserél információt vagy cselekszik összehangoltan. A telefon- és adatforgalmi nyilvántartások alapján megállapítható lehet a kapcsolat a bennfentes információkhoz hozzáférő személy és egy másik személy gyanús kereskedési tevékenysége között, vagy az, hogy két személy kereskedési tevékenysége összejátszáson alapul. A CESR tagjai által ellátott vizsgálati és jogérvényesítési feladatok teljesítésével kapcsolatos kérdések között az egyik legfontosabb a távközlési szolgáltatók telefon- és adatforgalmi nyilvántartásaihoz való hozzáférés.[19] Annak megállapításakor, hogy a bennfentes információk elsődleges bennfentestől kerültek-e a bennfentes információkkal kereskedő személyhez, a távközlési szolgáltatók telefon- és adatforgalmi nyilvántartásaihoz való hozzáféréssel fontos bizonyítékok szerezhetők, sőt egyes esetekben kizárólag így szerezhető bizonyíték. Az ilyen adat bizonyítékként használható például olyan esetben, amelyben egy vállalkozás bennfentes információval rendelkező igazgatósági tagja ismerősével, rokonával vagy családtagjával telefonon bennfentes információt közöl, aki ezt követően a kapott bennfentes információ alapján gyanús ügyletet hajt végre. A távközlési szolgáltatók telefon- és adatforgalmi nyilvántartásai alapján a szabályozó bizonyíthatja, hogy az elsődleges bennfentes telefonon beszélt ismerősével vagy rokonával közvetlenül azelőtt, hogy az telefonon a gyanús ügylet végrehajtására szóló megbízást adott a brókerének. A távközlési szolgáltatók telefon- és adatforgalmi nyilvántartásai olyan kapcsolat meglétét bizonyíthatják, amellyel az egyébként felderítetlenül maradó ügyben alkalmazott szankciók alátámaszthatók. Hasonló eset, amikor internetes hirdetőtáblán hamis vagy megtévesztő üzenetet tesznek közzé azzal a szándékkal, hogy egy pénzügyi eszköz árát befolyásolják. A telefon- és adatforgalmi nyilvántartások alapján az üzenet szerzője azonosítható lehet. Ezenkívül a nyilvántartásokból bizonyíték szerezhető arra, hogy az üzenet előtt vagy után gyanús ügyleteket bonyolító másik személlyel kapcsolat állt fenn, amely alapján bizonyítható, hogy a hamis vagy megtévesztő információk terjesztésével piaci manipulációt követtek el. Ebben az összefüggésben fontos a belső piacon egyenlő feltételeket teremteni az illetékes hatóságok távközlési szolgáltatók és befektetési vállalkozások telefon- és meglévő adatforgalmi nyilvántartásaiban tárolt adatokhoz való hozzáférése tekintetében. Ezért módot kell adni arra, hogy az illetékes hatóságok bekérjék a távközlési szolgáltatók és befektetési vállalkozások meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásainak adatait akkor, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos ilyen adatok lényegesek lehetnek az e rendelet vagy az [új MAD] értelmében vett bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció bizonyításához. Annak is világosnak kell lennie, hogy a nyilvántartás nem terjedhet ki a tárgyát képező kapcsolattartás tartalmára.

Mivel piaci visszaélésekre határokon átívelően és több piacra kiterjedően sor kerülhet, az EÉPH fontos koordinációs szerepet tölt be, az illetékes hatóságokkal szemben pedig elvárás, hogy együttműködjenek és információt cseréljenek más illetékes hatóságokkal, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozóan pedig a kapcsolódó azonnali piacokért felelős szabályozó hatóságokkal az Unión belül és harmadik országokban egyaránt.

3.4.5. V. fejezet (Közigazgatási szankciók) 3.4.5.1. Szankciók

A pénzügyi piacok Unión belüli integrálódása egyre nagyobb mértékű, és a bűncselekményeknek határokon átnyúló hatása lehet. A tagállamonként eltérő szankciórendszerekből adódóan fennáll a szabályozási arbitrázs lehetősége, és a pénzügyi szolgáltatások egységes piacán sérülnek a piac integritására és átláthatóságára vonatkozó végső célkitűzések. A hatályos tagállami rendszerek felmérése például kimutatta, hogy a pénzbeli szankciók mértéke tagállamonként jelentősen eltér, egyes illetékes hatóságok nem rendelkeznek bizonyos fontos szankcionálási jogosultságokkal, továbbá azt, hogy egyes illetékes hatóságok nem tudnak szankciókat alkalmazni a természetes és jogi személyekkel szemben.[20] Emiatt ez a rendelet a közigazgatási intézkedésekre, szankciókra és bírságokra vonatkozó minimumszabályokat állapít meg. Ettől függetlenül az egyes tagállamok szigorúbb követelményeket rögzíthetnek. A rendelet előírja a megállapított haszon, ezen belül a kamatok visszaszolgáltatását, továbbá a megfelelő elrettentő hatás érdekében az e rendelet megsértésével szerzett haszon vagy elkerült vesztéség összegét meghaladó bírságokat vezet be, amelyeket az illetékes hatóságok a tények és körülmények alapján állapítanak meg.

Ezenfelül a büntetőjogi szankcióknak erősebb az elrettentő hatásuk, mint a közigazgatási intézkedéseknek és szankcióknak. A(z) [XX] irányelv javaslata megfogalmazza azt a követelményt, hogy minden tagállam hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat vezessen be a bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció legsúlyosabb bűncselekményeire vonatkozóan. Az irányelvet az e rendeletben foglaltak, valamint a későbbi végrehajtási intézkedések figyelembevételével kell alkalmazni. Ugyanakkor az irányelvben használt meghatározások eltérhetnek e rendeletben használtaktól.

3.4.5.2. A közérdekű bejelentők védelme és ösztönzése

A közérdekű bejelentés az elsődleges információk hasznos forrása lehet, és felhívhatja az illetékes hatóságok figyelmét azokra az esetekre, amelyeknél piaci visszaélés gyanúja merül fel. A rendelet a piaci visszaélésre vonatkozó uniós keretrendszer bővítése céljából előírja azon közérdekű bejelentők megfelelő védelmét, akik a piaci visszaélés gyanújáról számolnak be; a pénzügyi ösztönzők lehetőségét azok számára, akik az illetékes hatóságok számára pénzügyi szankciót eredményező, érdemi információkat adnak; valamint a közérdekű bejelentések fogadására és vizsgálatára vonatkozó tagállami rendelkezések tökéletesítését.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat konkrét költségvetési vonzatai az EÉPH-hoz rendelt, ehhez a javaslathoz csatolt törvényileg előírt pénzügyi kimutatásokban megadott feladattal kapcsolatosak. Az e javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás a Bizottságot érintő költségvetési vonzatokat is értékeli.

A javaslatnak a Közösség költségvetését érintő vonzatai vannak.

2011/0295 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[21],

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[22],

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[23],

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A pénzügyi szolgáltatások valódi egységes piaca elengedhetetlen az Unión belüli gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez.

(2) Az integrált és hatékony pénzügyi piac megköveteli a piac integritását. Az értékpapírpiac zavartalan működése és a piacok iránti közbizalom a gazdasági növekedés és a jólét előfeltétele. A piaci visszaélés sérti a pénzügyi piacok integritását, valamint aláássa az értékpapírok és a származtatott pénzügyi eszközök iránti közbizalmat.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve[24] a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) kiegészítette és módosította a piac integritását szolgáló uniós jogi keretet. Az azóta történt, a pénzügyi világot jelentősen átformáló jogalkotási, piaci és technikai fejlemények miatt az irányelv helyébe új jogszabályt kell léptetni, amely lépést tart e fejleményekkel. Új jogalkotási eszközre van szükség továbbá, amely az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport következtetéseivel összhangban egységes szabályokat vezet be, tisztázza a kulcsfogalmakat, és egységes szabálykönyvet biztosít[25].

(4) Egységes keret kialakítása szükséges a piac integritásának megőrzéséhez, az esetleges szabályozási arbitrázs elkerüléséhez, valamint ahhoz, hogy a piaci szereplők nagyobb jogbiztonság mellett mérsékeltebb szabályozási összetettségnek legyenek kitéve. A közvetlenül alkalmazható jogi aktus célja, mogy meghatározó módon hozzájáruljon a belső piac zökkenőmentes működéséhez. Ebből adódóan az EUMSZ 114. cikkén kell alapulnia, az említett cikk az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatának megfelelő értelmezése szerint.

(5) A kereskedés fennmaradó akadályainak, valamint a tagállami jogrendszerek eltéréséből adódó jelentős versenytorzulások felszámolása, továbbá a kereskedés egyéb valószínű akadályainak és a későbbi jelentős versenytorzulások elkerülése érdekében rendeletet kell elfogadni, amely valamennyi tagállamban egységesen alkalmazandó szabályokat állapít meg. A piaci visszaélésre vonatkozó követelmények rendelet formájában történő rögzítése biztosítja az ilyen követelmények közvetlen alkalmazhatóságát. A nemzeti előírások egy irányelv átültetéséből adódó eltéréseinek kiküszöbölésével így egységes feltételek teremthetők. A rendeletből eredően az Unió egészében valamennyi személynek azonos szabályokat kell követnie. A rendeletnek mérsékelnie kell továbbá a szabályozás összetettségét és a cégek megfelelési költségeit, különösen a határokon átnyúlóan működő vállalkozások számára, emellett hozzá kell járulnia a versenytorzulások felszámolásához.

(6) Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló bizottsági közlemény[26] felszólítja az Uniót és annak tagállamait, hogy a „gondolkozz előbb kicsiben” elve alapján alkossanak olyan szabályokat, amelyek mérséklik az adminisztrációs terheket, a jogszabályokat a kkv-piacokon szereplő kibocsátók igényeihez igazítják, valamint az ilyen kibocsátók számára megkönnyítik a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést. A 2003/6/EK irányelv több rendelkezése adminisztrációs terheket ró a kibocsátókra, különösen azokra, amelyek pénzügyi eszközeit a gyorsan növekvő kkv-k piacára vezetik be. E terheket mérsékelni kell.

(7) A piaci visszaélés fogalma magában foglalja a pénzügyi piacokon tanúsított törvényellenes magatartás valamennyi formáját. A jelen rendelet alkalmazásában piaci visszaélés a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információkkal való visszaélés, valamint a piaci manipuláció. Az ilyen magatartás akadályozza a piac teljes és megfelelő átláthatóságát, amely előfeltétele annak, hogy az integrált pénzügyi piacokon az összes gazdasági szereplő részt vehessen a kereskedésben.

(8) A 2003/6/EK irányelv a szabályozott piacokra bevezetett pénzügyi eszközökre összpontosított, viszont az utóbbi években a pénzügyi eszközökkel egyre nagyobb mértékben kereskednek multilaterális kereskedési rendszerekben. Emellett vannak olyan pénzügyi eszközök is, amelyekkel kizárólag egyéb típusú szervezett kereskedési rendszerben, például swap-ügyleteket végrehajtó vagy ún. broker crossing rendszerben, vagy kizárólag tőzsdén kívül kereskednek. E rendelet hatályát tehát ki kell terjeszteni valamennyi olyan pénzügyi eszközre, amellyel multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kereskednek, valamint a tőzsdén kívül forgalmazott pénzügyi eszközökre, például a hitel-nemteljesítési csereügyletekre, továbbá minden olyan magatartási formára és műveletre, amely ezekre a pénzügyi eszközökre befolyással lehet a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben folytatott kereskedés során. Ezáltal erősödik a befektetők védelme, fenntartható a piac integritása, továbbá egyértelműen tiltható az ilyen pénzügyi eszközök tőzsdén kívül forgalmazott pénzügyi eszközökkel történő piaci manipulációja.

(9) A pénzügyi eszközök stabilizálása és a saját részvényekre vonatkozó ügyletek részvény-visszavásárlási programok keretében bizonyos körülmények között gazdasági okokból jogosak lehetnek, és emiatt ezek önmagukban nem tekinthetők piaci visszaélésnek.

(10) A tagállamok, a Központi Bankok Európai Rendszere, az európai pénzügyi stabilitási eszköz, a nemzeti központi bankok, továbbá egy vagy több állam, illetve az Unió egyéb szervei vagy különleges célú gazdasági egységei és bizonyos egyéb közjogi testületek nem korlátozhatók a monetáris politika, az árfolyam-politika és az államadósság-kezelési, illetve éghajlat-politika végrehajtása során.

(11) Az ésszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információra, azaz előzetesen rendelkezésre álló információra alapozzák. Ezért azt a kérdést, hogy a befektetési döntés meghozatalakor az ésszerűen eljáró befektető feltehetően figyelembe vett-e egy adott információt, az előzetesen rendelkezésre álló információ alapján kell megítélni. Az ilyen értékelés során figyelembe kell venni az információ várható hatását a kapcsolódó kibocsátói tevékenység teljességének fényében, az információforrás megbízhatóságát és minden más olyan piaci változót, amely az adott körülmények között várhatóan érinti a pénzügyi eszközöket, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyleteket, vagy a kibocsátási egységekre épülő aukciós termékeket.

(12) Az utólag rendelkezésre álló információ felhasználható annak a feltételezésnek az ellenőrzésére, hogy az előzetesen rendelkezésre álló információ árfolyamérzékeny volt-e, de nem használható fel arra, hogy olyan személy ellen járjanak el, aki a rendelkezésére álló előzetes információból ésszerű következtetéseket vont le.

(13) A piaci szereplők jogbiztonságát fokozni kell azzal, hogy a bennfentes információ meghatározásának két lényegi elemét, nevezetesen az ilyen információ pontos jellegét és annak a pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, vagy a kibocsátási egységekre épülő aukciós termékek árfolyamára gyakorolt lehetséges hatásának jelentőségét pontosabban kell meghatározni. A nagykereskedelmi energiaterméknek minősülő származtatott termékek esetében főként az olyan információkat kell bennfentes információnak tekinteni, amelyek közzétételét [az Európai Parlament és a Tanács az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló .../EU rendelete] előírja.

(14) A bennfentes információval visszaélés követhető el azelőtt, hogy a kibocsátót közzétételi kötelezettség terhelné. A befektetők számára lényeges információ lehet a szerződésekre vonatkozó tárgyalások előrehaladása, az ilyen tárgyalások során előzetesen elfogadott feltételek, a pénzügyi eszközök piaci bevezetésének feltételei, vagy a pénzügyi eszközök eladásának előzetes feltételei. Emiatt az ilyen információk bennfentes információnak minősülnek. Ugyanakkor az információk nem minden esetben elegendően pontosak ahhoz, hogy azokkal kapcsolatban a kibocsátónak közzétételi kötelezettsége keletkezzen. Ilyenkor a bennfentes kereskedelem tilalmát alkalmazni kell, a kibocsátó viszont nem kötelezhető az információk közzétételére.

(15) Az azonnali piacok és származtatott piacaik egymáshoz szorosan kapcsolódó, globális piacok, a piaci visszaélés pedig egyszerre több piacot és országot is érinthet. Ez mind a bennfentes kereskedelemre, mind a piaci manipulációra igaz. Így különösen az azonnali piacról származó bennfentes információból az azt birtokló személynek a pénzügyi piacon való kereskedés során előnye származhat. Ezért a bennfentes információ általános meghatározását a pénzügyi piacokkal és az árualapú származtatott ügyletekkel összefüggésben ki kell terjeszteni minden olyan információra, amely a kapcsolódó azonnali árutőzsdei termékre vonatkozik. Ezenfelül a manipulatív stratégiák szintén több azonnali és származtatott piacra kiterjedhetnek. A pénzügyi eszközökkel való kereskedéssel, ezen belül árualapú származtatott ügyletekkel manipulálhatók a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, és az azonnali árutőzsdei ügyletekkel manipulálhatók a kapcsolódó pénzügyi eszközök. A piaci manipuláció tilalmának ki kell terjednie e kapcsolatokra is. Ugyanakkor nem indokolt és nem is megvalósítható a rendelet hatályának kiterjesztése a pénzügyi eszközhöz nem kapcsolódó magatartásra, például az olyan azonnali árutőzsdei ügyletekre, amelyek kizárólag az azonnali piacra vannak hatással. A nagykereskedelmi energiatermékek esetében az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az [Európai Parlament és a Tanács az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló .../EU rendeletében] foglalt meghatározások jellemzőit akkor, ha a bennfentes információ, a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció e rendelet szerinti meghatározásait a nagykereskedelmi energiatermékekhez kapcsolódó pénzügyi eszközökre alkalmazzák.

(16) Mivel a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv felülvizsgálatának részeként a kibocsátási egységek pénzügyi eszközökként kerültek besorolásra, egyúttal e rendelet alkalmazási körébe is tartoznak. E rendelet alkalmazásában pénzügyi eszköznek minősül az olyan kibocsátási egység, amely megfelel a 2003/87/EK irányelv előírásainak. Ezen eszközök sajátos jellegét, valamint a szén-dioxid-piac szerkezeti jellemzőit szem előtt tartva gondoskodni kell arról, hogy a tagállamok, az Európai Bizottság és a kibocsátási egységekkel foglalkozó egyéb hivatalosan kijelölt szervek tevékenysége ne korlátozódjon az uniós éghajlat-politika végrehajtására. Ezenfelül a szén-dioxid-piac szereplőit általánosságban kötelezni kell a bennfentes információk közzétételére. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a piac csak hasznos beszámolókat kapjon, továbbá az előírt intézkedés költséghatékonyságának megőrzéséhez fontos, hogy e kötelezettség szabályozói hatása csak azokat az EU ETS azon résztvevőit érintse, amelyekről méretüknél és tevékenységüknél fogva ésszerűen feltételezhető, hogy a kibocsátási egységek árfolyamára jelentős hatással lehetnek. Azokban az esetekben, ahol – főként az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelet (az Európai Parlament és a Tanács az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló .../EU rendelete) alapján – a kibocsátási egységek piacának szereplői már teljesítenek a bennfentes információk közzétételére vonatkozó hasonló kötelezettséget, a kibocsátási egységeket érintő bennfentes információk közzétételének kötelezettsége nem eredményezheti a kötelező közzétételek lényegében azonos tartalmú ismétlődését.

(17) A Bizottság 1031/2010/EU rendelete (2010. november 12.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól[27] párhuzamosan két, a piaci visszaélésre vonatkozó rendszerről rendelkezik a kibocsátási egységek aukcióját érintően. Mivel azonban a kibocsátási egységek pénzügyi eszköznek minősülnek, e rendeletnek egységes szabálykönyvet kell alkotnia, amelynek a piaci visszaélésre vonatkozó intézkedései a kibocsátási egységek teljes elsődleges és másodlagos piacára alkalmazhatók. A rendelet vonatkozik a kibocsátási egység vagy az azon alapuló egyéb aukciós termék aukciójára a Bizottság az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 2010. november 12-i 1031/2010/EU rendelete alapján.

(18) E rendeletnek a piaci manipulációra vonatkozóan olyan intézkedéseket kell előírnia, amelyek az új kereskedési formák és az esetlegesen visszaélésszerű új stratégiák kezelésére is alkalmasak. Annak kifejezésére, hogy a pénzügyi eszközökkel való kereskedés egyre inkább automatikus, kívánatos a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezéseket olyan példákkal kiegészíteni, amelyek konkrét, algoritmikus kereskedés és ezen belül nagyfrekvenciájú kereskedés útján folytatható visszaélésszerű stratégiákat szemléltetnek. A teljesség igénye nélkül felsorolt példák nem értelmezendők úgy, hogy ugyanazon stratégiák más eszközökkel való végrehajtása nem visszaélésszerű.

(19) A piaci manipuláció tilalmát kiegészítve a rendeletnek tiltania kell a piaci manipuláció kísérletét is arra tekintettel, hogy a piac manipulálására irányuló sikertelen kísérletet szintén szankcionálni kell. A piaci manipuláció kísérletét meg kell különböztetni azoktól a helyzetektől, ahol a magatartás nem éri el a kívánt hatást az adott pénzügyi eszköz árfolyamára. Az ilyen magatartás piaci manipulációnak tekintendő, mert valószínűleg hamis vagy félrevezető jelzéseket adott volna a piacnak.

(20) A rendeletnek egyértelművé kell tennie továbbá azt, hogy a pénzügyi eszközzel történő piaci manipuláció vagy annak kísérlete megvalósulhat olyan kapcsolódó pénzügyi eszköz, például származtatott termék segítségével is, amellyel más kereskedési helyszínen, vagy tőzsdén kívül kereskednek.

(21) Annak érdekében, hogy a piaci feltételek az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi kereskedési helyszín és rendszer számára egységesek legyenek, a szabályozott piacok, a multilaterális kereskedési rendszerek és a szervezett kereskedési rendszerek üzemeltetőinek arányos strukturális intézkedéseket kell alkalmazniuk a manipulatív piaci gyakorlatok megelőzése és felderítése céljából.

(22) A pénzügyi eszközök manipulációja vagy annak kísérlete nem teljesíthető megbízás formájában is megvalósulhat. Egy pénzügyi eszköz emellett a kereskedési helyszínen kívüli magatartással is manipulálható. Emiatt a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személynek, akivel szemben elvárás, hogy a gyanús ügyletek felderítésére és bejelentésére szolgáló rendszert működtessen, be kell jelentenie azokat a gyanús megbízásokat és gyanús ügyleteket is, amelyekre kereskedési helyszínen kívül kerül sor.

(23) A pénzügyi eszközök manipulációja vagy annak kísérlete hamis vagy félrevezető információ terjesztésével is megvalósulhat. A hamis vagy félrevezető információ terjesztése viszonylag rövid időn belül jelentősen befolyásolhatja a pénzügyi eszközök árát. Megvalósulhat nyilvánvalóan hamis információ létrehozásával, lényeges tények szándékos elhallgatásával, vagy tudottan téves információ közlésével. A piaci manipuláció e formája különösen káros a befektetők számára, mert ezáltal kénytelenek befektetési döntéseiket téves vagy torz információkra alapozni. Egyúttal káros a kibocsátók számára is, mert rontja a velük kapcsolatban rendelkezésre álló információ iránti bizalmat. A piaci bizalom hiánya ugyanakkor veszélyeztetheti a kibocsátó képességét arra, hogy tevékenysége finanszírozásához új pénzügyi eszközöket bocsásson ki, vagy más piaci szereplőktől hitelhez jusson. Az információ a piacon nagyon gyorsan terjed. Ebből adódóan a befektetőket és kibocsátókat viszonylag tartósan érheti kár, mielőtt az információ hamis vagy félrevezető voltát megállapítják, és azt a kibocsátó, vagy az információ terjesztéséért felelős személyek helyesbíteni tudják. A hamis vagy félrevezető információ, ezen belül a híresztelés és a hamis vagy félrevezető hírek terjesztését ezért szükségszerűen e rendelet megsértésének kell tekinteni. Nem helyes tehát a pénzügyi piacok aktív szereplői számára lehetővé tenni azt, hogy a befektetők és kibocsátók kárára szabadon közöljék a saját véleményükkel vagy jobb megítélésükkel ellentétes olyan információkat, amelyekről tudják, vagy tudniuk kellene, hogy hamisak vagy félrevezetőek.

(24) A bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátó a bennfentes információkat haladéktalanul és nyilvánosan közzétegye. A kibocsátót emiatt kötelezni kell arra, hogy a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztassa a nyilvánosságot, kivéve akkor, ha a közzététel késleltetése a nyilvánosság számára vélhetően nem félrevezető, és a kibocsátó gondoskodni tud az információk bizalmas kezeléséről.

(25) Olyan esetekben, amikor egy pénzügyi intézmény rendkívüli hitelezési támogatásban részesül, a pénzügyi stabilitás érdekében célszerű lehet a bennfentes információ késleltetett közzététele akkor, ha az információ a rendszer szempontjából jelentős. Ezért lehetővé kell tenni az illetékes hatóság számára, hogy engedélyezze a bennfentes információk késleltetett közzétételét.

(26) A bennfentes információk közzétételére vonatkozó követelmény megterhelő lehet azon kibocsátók számára, amelyek pénzügyi eszközeit a gyorsan növekvő kkv-k piacára vezetik be, tekintettel azokra a költségekre, amelyek a birtokukban lévő információk felügyeletével, valamint az arra vonatkozó jogi tanácsadással függenek össze, hogy az információkat közzé kell-e tenni, és ha igen, mikor. Ezzel együtt a bennfentes információk azonnali közzététele alapvető fontosságú az adott kibocsátókkal szembeni befektetői bizalom érdekében. Emiatt az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) számára lehetővé kell tenni olyan iránymutatás kiadását, amely segíti a kibocsátókat a bennfentes információk közzétételére vonatkozó kötelezettség teljesítésében anélkül, hogy az a befektetők védelmét veszélyeztetné.

(27) A bennfentesek jegyzéke fontos eszköz a szabályozók számára az esetleges piaci visszaélések vizsgálata során, azonban a jegyzékben szerepeltetendő adatok tekintetében a tagállamok között meglévő különbségek a kibocsátókra felesleges adminisztrációs terheket rónak. E költségek csökkentése érdekében ezért egységesíteni kell a bennfentesek jegyzékében található adatmezőkre vonatkozó előírásokat. A bennfentesek jegyzékének vezetésére és folyamatos frissítésére vonatkozó előírás különösen a gyorsan növekvő kkv-k piacán szereplő kibocsátókra ró adminisztrációs terheket. Az illetékes hatóságok a piaci visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet eredményesen elláthatják anélkül is, hogy az e kibocsátókra vonatkozó jegyzékek mindig rendelkezésükre állnának, ezért e kibocsátókat mentesíteni kell e kötelezettség alól az e rendelet jelentette adminisztrációs költségek csökkentése érdekében.

(28) A kibocsátói szinten vezetői feladatokat ellátó személyek, valamint adott esetben a velük szoros kapcsolatban álló személyek által lebonyolított ügyletek fokozottabb átláthatósága megelőző intézkedést jelent a piaci visszaélés ellen. Az ilyen ügyletek legalább egyedileg történő közzététele szintén nagyon értékes információforrás lehet a befektetők számára. Egyértelművé kell tenni azt, hogy a vezető tisztségviselő ügyleteinek közzétételére vonatkozó kötelezettség az elzálogosított vagy kölcsönadott pénzügyi eszközökre, valamint az adott vezető tisztségviselő mérlegelési jogkörét gyakorló személy által végrehajtott ügyletekre is kiterjed. Az átláthatóság szintje és az illetékes hatóságok, valamint a nyilvánosság részére készített jelentések száma közötti megfelelő egyensúly érdekében e rendeletnek egységes küszöbértéket kell megállapítania, amely alatt az ügyleteket nem kell bejelenteni.

(29) Az egyes tagállamok illetékes hatóságai számára biztosított hatékony eszközök és hatáskörök készlete biztosítja a felügyelet hatékonyságát. A piaci vállalkozásoknak és valamennyi gazdasági szereplőnek hozzá kell járulnia a piac integritásához. A piaci visszaéléssel foglalkozó egyetlen illetékes hatóság kijelölése ebben az értelemben nem zárhatja ki a hatóság és a piaci vállalkozások közötti együttműködési kapcsolatokat és az illetékes hatóság hatáskörébe tartozó feladatok átruházását annak érdekében, hogy garantált legyen az e rendeletben foglalt rendelkezések betartásának hatékony felügyelete.

(30) A bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció felderítése céljából lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára, hogy magánterületre lépjenek be és dokumentumokat foglaljanak le. A magánterületre való belépés különösen akkor szükséges, ha a korábban tájékoztatásra felszólított személy a felszólításnak részben vagy egészben nem tett eleget; vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a felszólításnak a felszólított személy nem tenne eleget, vagy a felszólításban megjelölt dokumentumokat vagy információt eltávolítaná, módosítaná vagy megsemmisítené.

(31) Az ügyleteket lebonyolító befektetési vállalkozások meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásaiból származó adatok, valamint a távközlési szolgáltatók meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásaiból származó adatok lényeges – esetenként az egyedüli – bizonyítékként szolgálhatnak az olyan piaci visszaélések felderítésében és bizonyításában, mint a piaci manipuláció és a bennfentes kereskedelem. A telefon- és adatforgalmi nyilvántartások alapján azonosítható lehet a hamis vagy félrevezető információ terjesztéséért felelős személy, továbbá megállapítható lehet az, hogy bizonyos személyek egy adott időpontban kapcsolatban álltak egymással, valamint a két vagy több személy közötti kapcsolat megléte. Az illetékes hatóságok távközlési szolgáltatók és befektetési vállalkozások meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásaiban tárolt adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó, Unió-szerte egyenlő feltételek biztosítása érdekében módot kell adni arra, hogy az illetékes hatóságok bekérjék a távközlési szolgáltatók és befektetési vállalkozások meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásainak adatait akkor, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos ilyen adatok lényegesek lehetnek az [új MAD] értelmében vett, e rendelet vagy az [új MAD] irányelv sérelmére elkövetett bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció bizonyításához. A nyilvántartás nem terjedhet ki a tárgyát képező kapcsolattartás tartalmára.

(32) A piaci visszaélés több országot és piacot is érinthet, így elő kell írni az illetékes hatóságok számára, hogy – különösen a vizsgálati tevékenységet érintően – együttműködjenek és információt cseréljenek más illetékes és szabályozó hatóságokkal és az EÉPH-val. Amennyiben az illetékes hatóság meg van győződve arról, hogy egy másik tagállam területén piaci visszaélésre kerül vagy került sor, vagy hogy ilyen cselekmények valamely másik tagállamban forgalmazott pénzügyi eszközöket érintenek vagy érintettek, erről értesíti az illetékes hatóságot és az EÉPH-t. A piaci visszaélés határokon átnyúló hatású eseteiben az EÉPH-t kötelezni kell arra, hogy valamely érintett illetékes hatóság megkeresésére a vizsgálatot koordinálja.

(33) A harmadik országok hatóságaival az e rendelet eredményes végrehajtására irányuló információcsere és együttműködés érdekében az illetékes hatóságoknak együttműködési megállapodásokat kell kötniük harmadik országbeli társhatóságaikkal. A személyes adatok ilyen megállapodás alapján történő átadásakor be kell tartani az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelvét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról[28] , valamint az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendeletét a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról[29].

(34) A pénzügyi szektorra vonatkozó prudenciális és üzletviteli szabályok stabil keretrendszerének erős felügyeleti és szankciórendszerre kell épülnie. Ennek érdekében a felügyeleti hatóságoknak megfelelő eljárási jogosultságokat kell kapniuk, és lehetővé kell tenni számukra, hogy egységes, erős és elrettentő hatású szankciórendszerre, eredményesen alkalmazható szankciókra támaszkodhassanak a pénzügyi fegyelem mindennemű megsértése ellen. A magas szintű csoport azonban megállapította, hogy jelenleg minden ilyen elem hiányzik. A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló 2010. december 8-i bizottsági közlemény felülvizsgálta a meglévő szankcionálási hatásköröket és azok gyakorlati alkalmazását, hogy előmozdítsa a szankciók a felügyeleti tevékenységek skáláját átfogó konvergenciáját[30].

(35) Emiatt, valamint annak érdekében, hogy a szabályozók hatékony felügyeleti eszközökkel és jogosultságokkal rendelkezzenek, a rendeletben közigazgatási intézkedéseket, szankciókat és bírságokat kell rögzíteni az egységes tagállami megközelítés, valamint az intézkedések nagyobb elrettentő hatása érdekében. A közigazgatási bírságok megállapításakor figyelembe kell venni az olyan körülményeket, mint a bizonyított pénzügyi haszon visszaszolgáltatása, a jogsértés súlyosságát és időtartamát, a súlyosbító és enyhítő körülményeket, valamint azt, hogy a bírságoknak elrettentő hatásúnak kell lenniük, de adott esetben engedményt kell biztosítani az illetékes hatóságokkal való együttműködés fejében. A szankciók alkalmazása és közzététele során tiszteletben kell tartani az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített alapvető jogokat, különösen a magán- és családi élethez való jogot (7. cikk), a személyes adatok védelméhez való jogot (8. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk).

(36) A közérdekű bejelentők az illetékes hatóságok számára olyan új információkat szolgáltatnak, amelyek segítik a hatóságokat a bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció eseteinek felderítésében és szankcionálásában. A közérdekű bejelentőket azonban visszatarthatja a megtorlástól való félelem vagy az ösztönzők hiánya. E rendeletnek ezért megfelelő rendszert kell biztosítania, amely ösztönzi a közérdekű bejelentőket arra, hogy az illetékes hatóságok figyelmét felhívják a rendelet esetleges megszegésére, ugyanakkor megvédi őket a megtorlástól. A közérdekű bejelentők azonban csak akkor lehetnek jogosultak ezen ösztönzőkre, ha olyan új információt tárnak fel, amelyet nem jogszabályi kötelezettségük alapján szolgáltatnak, és a feltárt információ az e rendelet megszegéséért alkalmazott szankciót eredményez. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a közérdekű bejelentőkre vonatkozóan bevezetett rendszereik tartalmazzanak a bejelentett személy számára megfelelő védelmet biztosító mechanizmusokat is, különös tekintettel az ilyen személy a személyes adatok védelméhez való jogára, továbbá olyan eljárásokat, amelyek biztosítják a bejelentett személy a védelemhez és a meghallgatáshoz való jogát az őt érintő döntések meghozatala előtt, valamint azt a jogát, hogy az őt érintő döntések ellen bíróság előtt hatékony jogorvoslattal éljen.

(37) A tagállamok a 2003/6/EK irányelvet végrehajtó jogszabályokat fogadtak el, továbbá a bevezetendő keret érdemi alkalmazása előtt felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtás-technikai standardokat kell elfogadni, ezért e rendelet érdemi rendelkezéseinek alkalmazását a szükséges időtartamra el kell halasztani.

(38) Az e rendelet alkalmazására való zökkenőmentes áttérés elősegítése érdekében az e rendelet hatálybalépését megelőzően folytatott és az illetékes hatóságok által a Bizottság a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a visszavásárlási programokra vonatkozó mentességek és a pénzügyi eszközök stabilizálása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2003. december 22-i 2273/2003/EK rendeletének[31] megfelelően, a 2003/6/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdése a) pontja alkalmazásában elfogadott piaci gyakorlatok az e rendelet tényleges alkalmazására vonatkozóan rögzített időpontot követően egy évig folytathatók, amelynek feltétele, hogy az ilyen gyakorlatokról az EÉPH-t értesítsék.

(39) Ez a rendelet tiszteletben tartja a Szerződésben foglalt és az Európai Unió alapjogi chartájában elismert alapvető jogokat és elveket, különösen a magán- és családi élethez való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a szólás- és tájékozódási szabadságot, a vállalkozás szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot, a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elveit, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmát. Az e jogokat érintő korlátozások megfelelnek a charta 52. cikke (1) bekezdésének, mert szükségesek a befektetők védelme és a pénzügyi piacok integritása általános érdekű célkitűzéseinek eléréséhez, továbbá megfelelő védőintézkedések garantálják azt, hogy a jogok korlátozására csak annyiban kerül sor, amennyiben azt e célkitűzések teljesítése indokolja, és olyan intézkedésekkel, amelyek a adott célkitűzéssekkel arányosak. Így különösen ahhoz, hogy az illetékes hatóságok felderíthessék és szankcionálhassák a piaci visszaélést, szükséges a gyanús ügyletek bejelentése. A piaci manipuláció kísérletének tilalma szükséges ahhoz, hogy az ilyen kísérletet az illetékes hatóságok szankcionálhassák, ha bizonyítani tudják a piaci manipuláció szándékát, még akkor is, ha annak a piaci árfolyamokra mérhető hatása nincs. A telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokhoz való hozzáférés szükséges, mert azokból az esetleges bennfentes kereskedelemmel vagy piaci manipulációval kapcsolatos bizonyítékok szerezhetők, amelyek segítik a vizsgálatot; ebből adódóan a hozzáférés a piaci visszaélés felderítéséhez és szankcionálásához is szükséges. Az e rendeletben rögzített feltételek biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását. A közérdekű bejelentéssel kapcsolatos intézkedések szükségesek a piaci visszaélés felderítésének elősegítéséhez, valamint a közérdekű bejelentő és a bejelentett személy védelméhez, ezen belül magánéletük és személyes adataik, továbbá a meghallgatás jogának és a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jog védelméhez. A közigazgatási intézkedésekre, szankciókra és bírságokra vonatkozó közös minimumszabályok megállapítása szükséges ahhoz, hogy a piaci visszaéléssel járó hasonló jogsértés hasonló szankciókkal legyen sújtható, és az alkalmazott szankciók arányosak legyenek az elkövetett jogsértéssel. E rendelet semmilyen módon nem akadályozza a tagállamokat a sajtószabadságra és a médiában történő véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmányos rendelkezéseik alkalmazásában.

(40) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[32] és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[33]szabályozza a személyes adatok feldolgozását, amelyet az EÉPH e rendelet keretei között, a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamok által kijelölt független hatóságok felügyelete alatt végez. Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 95/46/EK irányelvben rögzített szabályoknak. Az EÉPH általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben rögzített szabályoknak.

(41) E rendelet és az e rendelettel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, standardok és iránymutatások nem érintik az uniós versenyszabályok alkalmazását.

(42) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a Szerződés 290. cikkének megfelelően. Így különösen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni a részvény-visszavásárlási programok és a pénzügyi eszközök stabilizációjának feltételeire, az 1. mellékletben felsorolt, manipulatív magatartásformákra utaló jelekre, a kibocsátási egységek piacának szereplőire vonatkozó nyilvános közzétételi kötelezettség alkalmazását meghatározó határértékre, a bennfentesek jegyzéke összeállításának feltételeire, valamint a vezető tisztségviselők ügyleteivel kapcsolatos határértékre és feltételekre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(43) Annak érdekében, hogy az e rendelet megsértésével kapcsolatos eljárások tekintetében e rendelet végrehajtására egységes feltételek vonatkozzanak, végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni. E hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 183/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint kell gyakorolni.

(44) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardok az e rendeletben szabályozott kérdésekben az egész Unióban egységes feltételeket biztosítanak. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy az EÉPH, mint speciális szakértelemmel rendelkező szerv, olyan szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, és benyújtsa azokat a Bizottsághoz.

(45) Azokat a szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyeket az EÉPH a piaci visszaélés megakadályozását és felderítését célzó, a kereskedési helyszínekre vonatkozó folyamatokkal és szabályokkal, a gyanús megbízások és ügyletek felderítését és bejelentését szolgáló rendszerekkel és sablonokkal, a befektetési stratégiát ajánló tájékoztatás tárgyilagos közlésére az egyes személyi kategóriák, illetve a külön érdek feltárása vagy az összeférhetetlenség jelzése tekintetében vonatkozó technikai szabályokkal összefüggésben dolgoz ki, a Bizottság a EUMSZ 290. cikke alapján a 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadja el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.

(46) A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján, a 1093/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő végrehajtási jogi aktusok útján végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az EÉPH-t a Bizottságnak benyújtandó végrehajtás-technikai standardok kidolgozásával kell megbízni a bennfentes információk közzétételére, a bennfentesek jegyzéke formai követelményeire, valamint az illetékes hatóságok egymás közötti, illetve az EÉPH-val történő együttműködésére és információcseréjére vonatkozóan.

(47) Mivel a tervezett intézkedés célját – nevezetesen a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megvalósuló piaci visszaélés megelőzését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt ez a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(48) A 2003/6/EK irányelv rendelkezései ma már nem tárgyszerűek és nem kielégítőek. Az irányelvet ezért [24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] hatályon kívül kell helyezni.Az e rendeletben foglalt követelmények és tilalmak szorosan kapcsolódnak a MiFID-ben foglaltakhoz, ezért azokat a módosított MiFID alkalmazásának napjától kell alkalmazni.

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Tárgy és alkalmazási kör

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet közös szabályozási keretet állapít meg a piaci visszaélésre vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítsa az Unión belüli pénzügyi piacok integritását, továbbá e piacokon erősítse a befektetők védelmét és a befektetői bizalmat.

2. cikk Alkalmazási kör

1. Ez a rendelet alkalmazandó:

(a) az olyan pénzügyi eszközre, amelyet szabályozott piacra bevezettek, vagy amelyre vonatkozóan a szabályozott piacra történő bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be;

(b) az olyan pénzügyi eszközre, amellyel multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben legalább egy tagállamban kereskednek;

(c) az a) vagy b) pontban említett pénzügyi eszközzel kapcsolatos magatartásra vagy ügyletre, függetlenül attól, hogy a magatartásra vagy ügyletre ténylegesen szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kerül-e sor;

(d) a Bizottság 1031/2010/EU rendelete[34] szerinti kibocsátási egységek vagy azokra épülő aukciós termékek aukciójával kapcsolatos magatartásra vagy ügyletre, ideértve az ajánlatokat is. Az aukció keretében benyújtott ajánlatokra vonatkozó külön rendelkezések sérelme nélkül, a vételi vagy eladási megbízások tekintetében e rendeletben megállapított követelmények és tilalmak az ilyen ajánlatokra is vonatkoznak.

2. A 7. és 9. cikk vonatkozik az olyan pénzügyi eszközök megszerzésére vagy elidegenítésére is, amelyeket az (1) bekezdés a) és b) pontja nem említ, de amelyek értéke az ott említett valamely pénzügyi eszközhöz kapcsolódik. Ide tartoznak különösen a hitelkockázatot átruházó származtatott termékek, amelyek az (1) bekezdésben említett valamely pénzügyi eszközhöz kapcsolódnak, valamint az ilyen pénzügyi eszközhöz kapcsolódó CFD-termékek.

3. A 8. és 10. cikk vonatkozik az alábbiakkal kapcsolatos ügyletre, vételi vagy eladási megbízásra vagy egyéb magatartásra is:

(a) olyan pénzügyi eszköz, ideértve a származtatott ügyletet vagy a hitelkockázatot átruházó származtatott eszközt is, amelynél az ügylet, megbízás vagy magatartás az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett valamely pénzügyi eszközre hatást gyakorol, vagy az ilyen hatás valószínű, vagy annak szándéka fennáll;

(b) olyan nagykereskedelmi energiaterméknek nem minősülő olyan azonnali árutőzsdei ügylet, amelynél az ügylet, megbízás vagy magatartás az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett valamely pénzügyi eszközre hatást gyakorol, vagy az ilyen hatás valószínű, vagy annak szándéka fennáll;

(c) olyan pénzügyi eszköz, ideértve a származtatott ügyletet vagy a hitelkockázatot átruházó származtatott eszközt is, amelynél az ügylet, megbízás vagy magatartás azonnali árutőzsdei ügyletre hatást gyakorol, vagy az ilyen hatás valószínű, vagy annak szándéka fennáll.

4. Az e rendeletben rögzített tilalmak és követelmények vonatkoznak az (1)–(3) bekezdésben említett eszközökre irányuló, az Unióban vagy azon kívül végrehajtott műveletekre.

2. szakasz

Kizárás az alkalmazás hatálya alól

3. cikk A részvény-visszavásárlási programokra és stabilizációra vonatkozó mentesség

1. Az e rendelet 9. és 10. cikkében rögzített tilalmak nem vonatkoznak a részvény-visszavásárlási programok keretében saját részvényekkel folytatott kereskedésre akkor, ha a program részleteit a kereskedés megkezdése előtt teljes körűen közzéteszik, a kötött ügyleteket a részvény-visszavásárlási program részeként bejelentik az illetékes hatóságnak, majd nyilvánosságra hozzák, továbbá az árakra és forgalomra vonatkozó megfelelő határértékeket betartják.

2. Az e rendelet 9. és 10. cikkében meghatározott tilalmak nem vonatkoznak a saját részvényekkel valamely pénzügyi eszköz stabilizálása céljából folytatott kereskedésre, ha a stabilizáció időben korlátozott, ha a stabilizációra vonatkozó információkat közzéteszik, valamint az árakra vonatkozó megfelelő határértékeket betartják.

3. A Bizottság a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el, amelyekben meghatározza azon feltételeket, amelyeket a részvény-visszavásárlási programoknak és az (1) és (2) bekezdésben említett stabilizációs intézkedéseknek teljesíteniük kell, ideértve a kereskedés feltételeit, az időbeli és forgalmi korlátozásokat, a közzétételi és beszámolási kötelezettségeket, valamint az árfolyamfeltételeket.

4. cikk A monetáris és államadósság-kezelési tevékenység és az éghajlat-politikai tevékenység kizárása

1. Ez a rendelet nem vonatkozik az olyan ügyletre, megbízásra és magatartásra, amelyet monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája keretében hajt végre, illetve tanúsít egy tagállam, a Központi Bankok Európai Rendszere, egy tagállam központi bankja vagy egy tagállam minisztériuma vagy egyéb szerve vagy különleges célú gazdasági egysége, illetve a nevükben eljáró személy. A rendelet szövetségi tagállam esetében nem vonatkozik a szövetség tagja által végrehajtott vagy tanúsított ilyen ügyletre, megbízásra, illetve magatartásra. Nem vonatkozik továbbá az Unió, több tagállam különleges célú gazdasági egysége, az Európai Befektetési Bank, a két vagy több tagállam által alapított nemzetközi pénzügyi intézmény – amelynek célja a források mozgósítása és pénzügyi segítségnyújtás a súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy ilyen problémákkal fenyegetett tagjai részére – vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz által végrehajtott vagy tanúsított ilyen ügyletre, megbízásra, illetve magatartásra.

2. A rendelet nem vonatkozik az egyes tagállamok, az Európai Bizottság vagy más hivatalosan kijelölt szerv vagy a képviseletükben eljáró személy kibocsátási egységeket érintő olyan tevékenységére, amely az uniós éghajlat-politika végrehajtására irányul.

3. szakasz

Fogalommeghatározások

5. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „pénzügyi eszköz”: a [MiFIR] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti eszköz;

2. „szabályozott piac”: a [MiFIR] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 5) pontja szerinti multilaterális rendszer az Unióban;

3. „multilaterális kereskedési rendszer”: a [MiFIR] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 6) pontja szerinti multilaterális rendszer az Unióban;

4. „szervezett kereskedési rendszer”: a [MiFIR] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 7) pontja szerinti rendszer az Unióban;

5. „kereskedési helyszín”: a [MiFIR] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 25) pontja szerinti rendszer az Unióban;

6. „gyorsan növekvő kkv-k piaca”: az [új MiFID] irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 11) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer az Unióban;

7. „illetékes hatóság”: a 16. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóság;

8. „személy”: bármely természetes vagy jogi személy;

9. „áru”: a 1287/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett áru[35];

10. „azonnali árutőzsdei ügylet”: szerződés azonnali piacon forgalmazott áru szállítására, amely leszállítása az ügylet végrehajtásakor azonnal megtörténik, ideértve a fizikai teljesítést igénylő származtatott ügyletet is;

11. „azonnali piac”: olyan árupiac, ahol a készpénzért értékesített áruk leszállítása az ügylet végrehajtásakor azonnal megtörténik;

12. „részvény-visszavásárlási program”: a 77/91/EGK tanácsi irányelv 19–24. cikke szerinti, saját részvényekkel folytatott kereskedés[36];

13. „algoritmikus kereskedés”: pénzügyi eszközökkel az [új MiFID] irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 30) pontja szerint, számítógépes algoritmus alapján folytatott kereskedés;

14. „kibocsátási egység”: az [új MiFID] irányelv I. melléklete C szakaszának 11) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

15. „kibocsátási egységek piacának szereplője”: a kibocsátási egységre irányuló ügyletet kötő személy, beleértve a vételi vagy eladási megbízást adó személyt is;

16. „pénzügyi eszköz kibocsátója”: a 2003/71/EK irányelv (2) cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott kibocsátó[37];

17. „Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége”: a 713/2009/EK rendelettel létrehozott szervezet[38];

18. „nagykereskedelmi energiatermék”: [az Európai Parlament és a Tanács az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló .../EU rendelete][39] 2. cikke (4) bekezdésében foglaltakkal megegyező fogalom;

19. „nemzeti szabályozó hatóság”: [az Európai Parlament és a Tanács az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló .../EU rendelete][40] 2. cikke (7) bekezdésében foglaltakkal megegyező fogalom.

4. szakasz

Bennfentes információ, bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció

6. cikk Bennfentes információ

1. E rendelet alkalmazásában a bennfentes információ az alábbi információtípusokat foglalja magában:

(a) olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve pénzügyi eszközök egy vagy több kibocsátójával, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára;

(b) származtatott termék vagy áru esetében olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több ilyen származtatott termékkel, illetve a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylettel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó származtatott termékek vagy a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek árára, így különösen az olyan, az adott árualapú származtatott ügyletre vagy azonnali piacra vonatkozó információ, amelynek közzétételét uniós vagy nemzeti szintű jogszabályi vagy szabályozói rendelkezés, piaci szabály, szerződés vagy szokás előírja;

(c) kibocsátási egység vagy az arra épülő aukciós termék esetében olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több ilyen eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára;

(d) a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízások teljesítésével megbízott személyek esetében „bennfentes információ” az az ügyfél által átadott, és az ügyfél pénzügyi eszközre szóló, folyamatban lévő megbízásához kapcsolódó, pontos információ is, amely közvetlenül vagy közvetve pénzügyi eszközök egy vagy több kibocsátójával, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára;

(e) az a)–d) bekezdésekben nem meghatározott olyan információ, amely pénzügyi eszközök egy vagy több kibocsátójával, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amely általában nem nyilvános, amelyet azonban az ésszerűen eljáró, az adott piacon az adott pénzügyi eszközzel rendszeresen kereskedő vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletet rendszeresen bonyolító befektető, ha az információ a rendelkezésére áll, lényegesnek ítélne az adott pénzügyi eszközzel végrehajtandó ügylet vagy a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet feltételeinek meghatározása céljából.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában azt az információt kell pontosnak tekinteni, amely létező vagy alapos okkal feltételezhetően létrejövő körülményekre, vagy olyan eseményre vonatkozik, amely megtörtént vagy alapos okkal feltételezhető, hogy meg fog történni, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az ilyen körülményeknek vagy eseménynek a pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, vagy a kibocsátási egységre épülő aukciós termékek árfolyamára gyakorolt lehetséges hatásáról.

3. Az (1) bekezdés alkalmazásában az az információ, amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, vagy a kibocsátási egységre épülő aukciós termékek árfolyamára, olyan információ, amelyet az ésszerűen eljáró befektető nagy valószínűséggel felhasználna a befektetési döntése meghozatalához.

7. cikk Bennfentes kereskedelem, a bennfentes információk jogosulatlan közzététele

1. E rendelet alkalmazásában bennfentes kereskedelem az, amikor a bennfentes információkkal rendelkező személy ezeket az információkat felhasználja oly módon, hogy közvetlenül vagy közvetve, saját vagy harmadik személy javára az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el. Szintén bennfentes kereskedelemnek minősül a bennfentes információ felhasználása az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközre szóló megbízás visszavonásához vagy módosításához akkor, ha az adott személy a bennfentes információhoz a megbízást követően jutott hozzá.

2. E rendelet alkalmazásában bennfentes kereskedelem kísérlete az, amikor a bennfentes információkkal rendelkező személy ezeket az információkat felhasználja oly módon, hogy közvetlenül vagy közvetve, saját vagy harmadik személy javára az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöket kísérel meg megszerezni vagy elidegeníteni. Szintén bennfentes kereskedelem kísérletének minősül az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközre szóló megbízás bennfentes információ alapján történő visszavonására vagy módosítására irányuló kísérlet akkor, ha az adott személy a bennfentes információhoz a megbízást követően jutott hozzá.

3. E rendelet alkalmazásában egy személy másik személynek bennfentes kereskedelem folytatását tanácsolja vagy a másik személyt a bennfentes kereskedelemre bírja akkor, ha bennfentes információval rendelkezik, és az alapján a másik személynek azt tanácsolja, vagy a másik személyt rábírja arra, hogy olyan pénzügyi eszközöket szerezzen meg vagy idegenítsen el, amelyekre az információ vonatkozik.

4. E rendelet alkalmazásában a bennfentes információ jogosulatlan közzétételére kerül sor akkor, ha egy személy bennfentes információval rendelkezik, és azt más személynek átadja, kivéve akkor, ha az információt munkaviszonyból eredő vagy szakmai kötelezettsége szokásos teljesítése keretében adja át.

5. Az (1)–(4) bekezdést minden olyan személyre alkalmazni kell, aki az alábbiak bármelyikéből eredően bennfentes információval rendelkezik:

(a) a kibocsátó ügyvezető, döntéshozó vagy felügyeleti szervében betöltött tagság;

(b) a kibocsátó tőkéjében való részesedés;

(c) az információkhoz munkaviszonyból eredő vagy szakmai kötelezettség teljesítése során való hozzáférés;

(d) bűncselekményekben való részvétel.

Az (1)–(4) bekezdés vonatkozik az a)–d) pontban említettektől eltérő körülmények között megszerzett bennfentes információra is, ha arról az információt megszerző személy tudja, vagy tudnia kellett volna, hogy bennfentes információ.

6. Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy jogi személy, az említett bekezdések rendelkezéseit azokra a természetes személyekre is alkalmazni kell, akik részt vesznek az érintett jogi személy javára lebonyolítandó szerzésre vagy elidegenítésre, vagy ezek kísérletére vonatkozó döntések meghozatalában, vagy az ilyen döntéseket befolyásolják.

7. Ha az (1) bekezdésben említett személy jogi személy, az említett bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a jogi személy által bonyolított ügyletre akkor, ha a jogi személy hatékony intézkedésekkel biztosítja, hogy az ügyletre vonatkozó bennfentes információval rendelkező személy a döntésben ne vegyen részt, a döntést befolyásoló magatartást ne tanúsítson, és a döntésben részt vevőkkel ne legyen olyan kapcsolata, amelynek révén az információt átadhatta, vagy meglétére utalhatott.

8. Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra az ügyletekre, amelyeket pénzügyi eszközök megszerzésére vagy elidegenítésére vonatkozó, esedékessé váló kötelezettség teljesítése kapcsán hajtanak végre, amennyiben ez a kötelezettség azt megelőzően kötött megállapodásból ered, vagy azt megelőzően keletkezett jogszabályi vagy szabályozási kötelezettség teljesítésére irányul, hogy az érintett személy a bennfentes információ birtokába jutott.

9. A kibocsátási egység vagy arra épülő egyéb aukciós termék az 1031/2010/EU rendelet alapján bonyolított aukciója esetében az (1) bekezdésben foglalt tilalom alkalmazandó továbbá akkor, ha a bennfentes információt a bennfentes információt birtokló személy saját javára vagy harmadik személy javára adott megbízás megadására, módosítására vagy visszavonására használják fel.

8. cikk Piaci manipuláció

1. E rendelet alkalmazásában a piaci manipuláció az alábbi tevékenységeket foglalja magában:

(a) olyan ügylet kötése, vételi vagy eladási megbízás adása, vagy olyan egyéb magatartás, amely az alábbi következményekkel jár:

– hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, vagy valószínűsíthetően adhat valamely pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet kínálata, kereslete vagy ára tekintetében, vagy

– a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzíti, vagy valószínűsíthetően rögzítheti egy vagy több pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet árát;

(b) olyan ügylet kötése, vételi vagy eladási megbízás adása, vagy olyan egyéb magatartás, amely egy vagy több pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet árát érinti, és amelynek során fiktív eszközhöz vagy a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb formájához folyamodnak;

(c) olyan információk terjesztése az internetet is magában foglaló tömegtájékoztatásban, vagy bármilyen más eszközzel, amely az a) albekezdésben foglalt következményekkel jár, ha a terjesztő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információ hamis vagy félrevezető. Ha az információt újságírás céljából terjesztik, az információ ilyen terjesztését a sajtószabadságra és az egyéb médiában megnyilvánuló véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó szabályok figyelembevételével kell elbírálni, az alábbiak kivételével:

– ha az információt terjesztő személyek közvetlenül vagy közvetve előnyre vagy haszonra tesznek szert az adott információk terjesztéséből, vagy

– az információ közzétételére vagy terjesztésére azzal a szándékkal kerül sor, hogy a piacot a pénzügyi eszközök kínálata, kereslete vagy ára tekintetében félrevezessék.

2. E rendelet alkalmazásában a piaci manipuláció kísérlete az alábbiakat foglalja magában:

(a) az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott ügylet kötésére, vételi vagy eladási megbízás adására, vagy egyéb magatartásra irányuló kísérlet;

(b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott információ terjesztésére irányuló kísérlet.

3. Piaci manipulációnak vagy piaci manipuláció kísérletének minősülnek az alábbi magatartási formák:

(a) valamely személy vagy egymással összejátszó személyek olyan magatartása, amely pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet kínálata vagy kereslete tekintetében erőfölény biztosítására irányul, és közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy eladási árak rögzítését vagy más tisztességtelen kereskedési feltételek kialakítását eredményezi;

(b) pénzügyi eszközök vétele vagy eladása a piac zárásakor, amelynek tényleges vagy szándékolt hatása, hogy félrevezesse a záróárfolyamok alapján eljáró befektetőket;

(c) kereskedési szándék nélküli megbízás küldése kereskedési helyszín részére algoritmikus kereskedés, ezen belül nagyfrekvenciájú kereskedés (high frequency trading) útján, amelynek célja

– a kereskedési helyszínen működő kereskedési rendszer működésének megszakítása vagy késleltetése,

– annak megnehezítése mások számára, hogy a kereskedési helyszínen a valós megbízásokat azonosíthassák, vagy

– hamis vagy félrevezető benyomás keltése valamely pénzügyi eszköz kínálatát vagy keresletét illetően;

(d) a hagyományos vagy az elektronikus tömegtájékoztatásban való alkalmi vagy rendszeres szereplés kihasználása valamely pénzügyi eszközre (vagy közvetve a kibocsátójára), vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletre vonatkozó vélemény kinyilvánítása révén, miután az így eljáró személy előzőleg pozíciót szerzett e pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vonatkozásában, és utóbb az általa kinyilvánított véleménynek az adott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet árára gyakorolt hatását kihasználva tesz szert haszonra anélkül, hogy egyidejűleg megfelelően és eredményesen nyilvánosságra hozta volna ezt az összeférhetetlenséget;

(e) kibocsátási egység vagy arra épülő származtatott termék vétele vagy eladása a másodlagos piacon az 1031/2010/EU rendelet szerint lebonyolított aukciót megelőzően, amelynek hatása, hogy az aukciós termékek elszámolási árát a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzíti, vagy az aukción ajánlatot tevőket félrevezeti.

4. A 8. cikk (1) bekezdése a) és b) pontja alkalmazása céljából és a (3) bekezdésben meghatározott magatartásformák sérelme nélkül az I. melléklet nem teljes körűen meghatározza a fiktív eszközöknek vagy a megtévesztés és félrevezetés egyéb formájának az alkalmazására utaló jeleket, valamint – szintén nem teljes körűen – a hamis vagy félrevezető jelzésekre és az árfolyamrögzítésre utaló jeleket.

5. A Bizottság a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el az I. mellékletben szereplő jelek pontos meghatározására azok elemeinek egyértelműsítése, valamint a pénzügyi piacok technikai fejleményeinek figyelembevétele céljából.

2. FEJEZET BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS PIACI MANIPULÁCIÓ

9. cikk A bennfentes kereskedelem és a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalma

Tilos

(a) a bennfentes kereskedelem vagy annak kísérlete;

(b) másik személy részére bennfentes kereskedelem folytatására vonatkozó tanácsadás vagy a másik személy rábírása a bennfentes kereskedelemre;

(c) a bennfentes információ jogosulatlan közzététele.           

10. cikk A piaci manipuláció tilalma

Tilos a piaci manipuláció és a piaci manipuláció kísérlete.

11. cikk A piaci visszaélés megelőzése és felderítése

1. A kereskedési helyszín üzemeltetője köteles az [új MiFID] irányelv [31. és 56. cikke] szerinti hatékony intézkedéseket és eljárásokat bevezetni és fenntartani a piaci visszaélés megelőzése és felderítése céljából.

2. A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy rendszert működtet az olyan megbízások és ügyletek felderítése és bejelentése céljából, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak, vagy a piaci manipuláció vagy bennfentes kereskedelem kísérletének minősülhetnek. Ha az ilyen személy alapos okkal feltételezheti, hogy egy pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás vagy ügylet, függetlenül attól, hogy arra kereskedési helyszínen vagy azon kívül kerül sor, bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak, vagy a piaci manipuláció vagy bennfentes kereskedelem kísérletének minősülhet, erről haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot.

3. Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a megfelelő szabályokat és eljárásokat, amelyekkel az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesíthetők, valamint azokat a rendszereket és értesítési sablonokat, amelyekkel a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesíthetők.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

3. FEJEZET KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEK

12. cikk A bennfentes információk nyilvános közzététele

1. A pénzügyi eszköz kibocsátója a lehető leghamarabb tájékoztatja a nyilvánosságot a kibocsátót közvetlenül érintő bennfentes információkról, és internetes oldalán a megfelelő ideig megjelentet valamennyi olyan bennfentes információt, amelynek nyilvános közzétételére köteles.

2. A kibocsátási egységek piacának szereplője ténylegesen, nyilvánosan és időben közzéteszi azokat a kibocsátási egységet érintő bennfentes információkat, amelyekkel saját vállalkozására vonatkozóan rendelkezik, ideértve a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében meghatározott légiközlekedési tevékenységeket, valamint az irányelv 3. cikkének e) pontja szerinti azon létesítményeket, amelyek részben vagy egészben az adott szereplő, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, vagy amelyek üzemeltetéséért a szereplő, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása részben vagy egészben felelős. A létesítményeket illetően a közzététel kiterjed a létesítmények kapacitására és hasznosítására, ideértve a létesítmények tervezett és rendkívüli leállását is.

Az első albekezdés nem vonatkozik a kibocsátási egységek piacának szereplőjére akkor, ha a tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló vagy a felelősségi körébe tartozó létesítmény vagy légiközlekedési tevékenység kibocsátása az előző évben nem érte el a szén-dioxid-egyenérték alsó határértékét, tüzelőberendezés üzemeltetése esetén pedig a bemenő hőteljesítmény nem érte el az alsó határértéket.

A Bizottság a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján intézkedéseket fogad el, amelyek a második albekezdésben szereplő mentesség alkalmazása céljából meghatározzák a szén-dioxid-egyenérték és a bemenő hőteljesítmény alsó határértékét.

3. A (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik az olyan információra, amely kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésének e) pontja értelmében minősül bennfentes információnak.

4. Az (5) bekezdés sérelme nélkül a pénzügyi eszköz kibocsátója vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője, amely nem élvez a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességet, jogos érdekei sérelmének megelőzése érdekében saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információk az (1) bekezdésben említett nyilvános közzétételét, feltéve, hogy az alábbi két feltétel teljesül:

– a közzététel késleltetése a nyilvánosság számára vélhetően nem félrevezető,

– a pénzügyi eszköz kibocsátója vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője gondoskodni tud az információ bizalmas kezeléséről.

Ha a pénzügyi eszköz kibocsátója vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője a bennfentes információ közzétételét e bekezdés alapján késleltette, akkor az információ nyilvános közzétételét követően haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy az információt késleltetve tette közzé.

5. Illetékes hatóság a pénzügyi eszköz kibocsátója számára engedélyezheti a bennfentes információk késleltetett nyilvános közzétételét, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

– az információ rendszerszintű jelentőséggel bír,

– az információ késleltetett közzététele közérdek,

– az információ bizalmas kezelése biztosítható.

Az engedély kizárólag írásban adható. Az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a késleltetés ne haladja meg a közérdekből szükséges időtartamot.

Az illetékes hatóság hetente legalább egy alkalommal felülvizsgálja a késleltetés indokoltságát, és az engedélyt azonnal visszavonja, ha az a), b) vagy c) pontban foglalt feltételek bármelyike már nem teljesül.

6. Ha a pénzügyi eszköz kibocsátója vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője, amely nem élvez a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességet, illetve a nevében vagy a javára eljáró személy – a 7. cikk (4) bekezdésében említettek szerint munkaviszonyból eredő vagy szakmai kötelezettsége szokásos teljesítése keretében – harmadik félnek bennfentes információt ad át, akkor szándékos átadás esetén ezzel egyidejűleg, nem szándékos átadás esetén pedig haladéktalanul teljes mértékben és ténylegesen nyilvánosan közzéteszi az információt. E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az információ átadása olyan személynek történik, akit titoktartási kötelezettség köt, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség törvényen, más jogszabályi rendelkezésen, társaság alapító okiratán vagy szerződésen alapul-e.

7. A gyorsan növekvő kkv-k piacára bevezetett pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozó bennfentes információ a kibocsátó saját honlapja helyett a kereskedési helyszín internetes oldalán is közzétehető, ha a kereskedési helyszín ezt a lehetőséget biztosítja az adott piacon szereplő kibocsátóknak. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a kibocsátó teljesítette az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget.

8. E cikk nem alkalmazható az olyan kibocsátókra, amelyek nem kérték, vagy nem hagyták jóvá pénzügyi eszközeik valamely tagállam szabályozott piacára történő bevezetését, illetve kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben forgalmazott eszköz esetében nem kérték, vagy nem hagyták jóvá pénzügyi eszközeik multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben való forgalmazását.

9. Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

– a bennfentes információk az (1), (6) és (7) bekezdés szerinti megfelelő nyilvános közzétételére alkalmazott technikai eszközöket,

– a bennfentes információk nyilvános közzétételében a (4) és (5) bekezdés szerinti késleltetésre alkalmazott technikai eszközöket.

Az EÉPH az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

13. cikk A bennfentesek jegyzéke

1. A pénzügyi eszköz kibocsátója vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője, amely nem élvez a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességet, illetve a nevében vagy a javára eljáró személy:

– jegyzéket készít azokról az általuk munkaszerződés alapján vagy más módon foglalkoztatott személyekről, akik bennfentes információkhoz férnek hozzá,

– a jegyzéket rendszeresen frissíti,

– a jegyzéket kérésre a lehető leghamarabb megküldi az illetékes hatóságnak.

2. A gyorsan növekvő kkv-k piacára bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói mentesülnek a jegyzék elkészítése alól. A felügyeleti vagy vizsgálati feladatkörében eljáró illetékes hatóság kérésére azonban az ilyen kibocsátó is jegyzéket készít az illetékes hatóság számára az általa foglalkoztatott személyekről, akik bennfentes információkhoz férnek hozzá.

3. E cikk nem alkalmazható az olyan kibocsátókra, amelyek nem kérték, vagy nem hagyták jóvá pénzügyi eszközeik valamely tagállam szabályozott piacára történő bevezetését, illetve kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben forgalmazott eszköz esetében nem kérték, vagy nem hagyták jóvá pénzügyi eszközeik multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben való forgalmazását.

4. A Bizottság a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett jegyzék tartalmi követelményeit, ideértve az azonosítást szolgáló információkat és a bennfentesek jegyzékére felvett személyek kiválasztásának módját; továbbá azokat a feltételeket, amelyek mellett a pénzügyi eszköz kibocsátójának, a kibocsátási egységek piaca szereplőjének, vagy a nevében eljáró egységnek a jegyzéket el kell készítenie, azokat a feltételeket, amelyek mellett az ilyen jegyzéket frissíteni kell, valamint megőrzésének időtartamát és a jegyzékbe vett személyek felelősségi körét.

5. A kibocsátási egység vagy arra épülő egyéb aukciós termék az 1031/2010/EU rendelet alapján bonyolított aukciója esetében ez a cikk az aukciós platformra, az árverezőre és az aukcióellenőrre is vonatkozik.

6. Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az e cikkben említett bennfentesek jegyzékének elkészítéséhez és frissítéséhez használt pontos formátumot.

Az EÉPH az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

14. cikk A vezető tisztségviselők ügyletei

1. A pénzügyi eszköz kibocsátójánál vagy a kibocsátási egységek piacának szereplőjénél, amely nem élvez a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességet, vezetői feladatokat ellátó személyeknek és a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek gondoskodniuk kell a saját javukra bonyolított, az adott kibocsátó részvényeire vagy az e részvényekhez kapcsolódó származtatott vagy más pénzügyi eszközökre, vagy kibocsátási egységekre vonatkozóan kötött ügyletek létezésével kapcsolatos információk nyilvános közzétételéről. Az ilyen személyeknek gondoskodniuk kell az információ az ügyletet követő két munkanapon belüli nyilvános közzétételéről.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában be kell jelenteni az alábbi ügyleteket:

– a pénzügyi eszköz az (1) bekezdésben említett személy általi vagy megbízásából történő elzálogosítását vagy kölcsönadását;

– az (1) bekezdésben említett személy megbízásából portfóliókezelő vagy más személy által végrehajtott ügyleteket, ideértve azokat is, amelyeknél az adott portfóliókezelő vagy más személy mérlegelési jogkört gyakorol.

3. Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra az ügyletekre, amelyek összértéke egy naptári éven belül nem éri el a 20 000 eurót.

4. A kibocsátási egység vagy arra épülő egyéb aukciós termék az 1031/2010/EU rendelet alapján bonyolított aukciója esetében ez a cikk az aukciós platformra, az árverezőre és az aukcióellenőrre is vonatkozik.

5. A Bizottság a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el, amelyek a pénzügyi piacok fejleményeinek figyelembevételével módosítják a (3) bekezdésben rögzített határértéket.

6. A Bizottság a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben említett veretői feladatokat ellátó személyek szakmai beosztását; azokat a kapcsolatokat, amelyek születés folytán, illetve a polgári és szerződésjog értelmében szoros személyes kapcsolatnak minősülnek; a (2) bekezdésben említett ügyleteknek azokat a jellemzőit, amelyek ezt a kötelezettséget maguk után vonják, valamint a közzéteendő információkat és a nyilvánosság tájékoztatásának módját.

15. cikk Befektetési ajánlások és statisztikák

1. A forgalmazási csatornáknak vagy a nyilvánosságnak szánt, befektetési stratégiával kapcsolatos tanácsadást vagy javaslatot tartalmazó tájékoztatót készítő vagy terjesztő személyeknek megfelelő gondossággal kell eljárniuk ezen információk tárgyilagos ismertetése tekintetében, és fel kell tárniuk érdekeiket, illetve jelezniük kell összeférhetetlenségüket azokkal a pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, amelyekre az információk vonatkoznak.

2. A pénzügyi piacokra valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló statisztikákat terjesztő közintézmények e statisztikákat tárgyilagos és átlátható módon terjesztik.

3. Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben technikai szabályokat határoz meg az (1) bekezdésben említett, különféle kategóriákba tartozó személyek esetében a befektetési stratégiával kapcsolatos tanácsadást tartalmazó tájékoztatók tárgyilagos ismertetésére vonatkozóan, valamint a külön érdekek feltárására vagy az összeférhetetlenség jelzésére vonatkozóan.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [...]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

4. FEJEZET AZ EÉPH ÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK

16. cikk Illetékes hatóságok

Az igazságügyi szervek hatáskörének sérelme nélkül minden tagállam közigazgatási hatóságot jelöl ki, amely e rendelet alkalmazásában illetékes. Az illetékes hatóság az illetékességi területén gondoskodik e rendelet alkalmazásáról a területén végrehajtott cselekmények tekintetében, valamint a külföldön végrehajtott azon cselekmények tekintetében, amelyek szabályozott piacra bevezetett pénzügyi eszközöket érintenek, vagy olyan pénzügyi eszközöket, amelyeknek az ilyen piacra történő bevezetése iránti kérelmet nyújtottak be, vagy amelyekkel az illetékes hatóság területén működő multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kereskednek. A tagállamok a kijelölésről tájékoztatják a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi tagállam illetékes hatóságait.

17. cikk Az illetékes hatóságok hatásköre

1. Az illetékes hatóság hatáskörét az alábbi módok valamelyikén gyakorolja:

(a) közvetlenül;

(b) más hatóságokkal vagy a piaci vállalkozásokkal együttműködve;

(c) oly módon, hogy felelősségét megtartva más hatóságokra vagy piaci vállalkozásokra ruházza át hatáskörét;

(d) az illetékes igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján.

2. E rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – az alábbi felügyeleti és vizsgálati jogosultságokkal rendelkeznek:

(a) formátumtól függetlenül betekintés bármely iratba, és arról másolat beszerzése vagy készítése;

(b) tájékoztatás kérése bármely személytől, ideértve az érintett megbízások közvetítésének és az érintett ügyletek bonyolításának egyes szakaszaiban részt vevő személyeket és e személyek munkahelyi elöljáróit is, továbbá információszerzés céljából e személyek szükség szerinti beidézése és kihallgatása;

(c) árualapú származtatott eszközök esetében szabványos formátumú információkérés a piaci szereplőktől a kapcsolódó azonnali piacokra vonatkozóan, az ügyletekre vonatkozó kimutatások bekérése, valamint közvetlen hozzáférés a kereskedési rendszerekhez;

(d) helyszíni ellenőrzés a magánterületnek nem minősülő helyszínen előzetes bejelentéssel vagy anélkül;

(e) az érintett tagállam igazságügyi szervétől a tagállami jognak megfelelően beszerzett előzetes engedély birtokában magánterületre való belépés bármilyen formátumú dokumentum lefoglalása céljából akkor, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a vizsgálat tárgyához kapcsolódó dokumentumok e rendelet vagy a [piaci visszaélésről szóló új irányelv] megsértésével elkövetett bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció bizonyítása szempontjából lényegesek lehetnek;

(f) távközlési szolgáltató vagy befektetési vállalkozás meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásának bekérése, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a vizsgálat tárgyához kapcsolódó ilyen nyilvántartások [az új MAD irányelvben] meghatározott, e rendelet vagy [az új MAD] irányelv megsértésével elkövetett bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció bizonyítása szempontjából lényegesek lehetnek; a nyilvántartás ugyanakkor nem terjedhet ki a tárgyát képező kapcsolattartás tartalmára.

3. A (2) bekezdésben említett felügyeleti és vizsgálati hatáskörüket az illetékes hatóságok a tagállami joggal összhangban gyakorolhatják.

4. Az e cikk szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskör gyakorlása során gyűjtött személyes adatok feldolgozása a 95/46/EK irányelvnek megfelelően történik.

5. A tagállamok a megfelelő intézkedésekkel biztosítják az illetékes hatóságok valamennyi olyan felügyeleti és vizsgálati jogosultságát, amely feladataik ellátásához szükséges.

18. cikk Együttműködés az EÉPH-val

1. E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek az EÉPH-val.

2. Az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az EÉPH rendelkezésére bocsátják a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.

3. Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a (2) bekezdésben információcsere eljárásait és formáit.

Az EÉPH az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

19. cikk Együttműködési kötelezettség

1. E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok szükség szerint együttműködnek egymással és az EÉPH-val. Így különösen az illetékes hatóságok segítséget nyújtanak más tagállamok illetékes hatóságainak és az EÉPH-nak, továbbá indokolatlan késedelem nélkül információt cserélnek és együttműködnek a vizsgálati és jogérvényesítési tevékenység során. Az együttműködési és segítségnyújtási kötelezettség a Bizottságot is terheli az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek közé tartozó áruval kapcsolatos információcsere tekintetében.

2. Az illetékes hatóságok és az EÉPH együttműködnek az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével és a tagállami szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy összehangoltan közelítsék meg a vonatkozó szabályok érvényesítését olyan esetekben, ahol ügylet, vételi vagy eladási megbízás, vagy más cselekmény vagy magatartás irányul egy vagy több, e rendelet hatálya alá eső pénzügyi eszközre, illetve egy vagy több olyan nagykereskedelmi energiatermékre, amely az Európai Parlament és a Tanács az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló .../EU rendelete 3., 4. és 5. cikke hatálya alá esik. Az illetékes hatóságok figyelembe veszik az [Európai Parlament és a Tanács az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló .../EU rendelete] 2. cikkében foglalt meghatározások jellemzőit, valamint az [Európai Parlament és a Tanács az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló .../EU rendelete] 3., 4. és 5. cikkének rendelkezéseit akkor, ha e rendelet 6., 7. és 8. cikkét a nagykereskedelmi energiatermékekhez kapcsolódó pénzügyi eszközökre alkalmazzák.

3. Az illetékes hatóságok kérésre haladéktalanul rendelkezésre bocsátják az (1) bekezdésben említett célból szükséges információkat.

4. Ha az illetékes hatóság meg van győződve arról, hogy egy másik tagállam területén e rendelet rendelkezéseivel ellentétes cselekményeket hajtanak vagy hajtottak végre, vagy hogy ilyen cselekmények valamely másik tagállam területén található kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszközöket érintenek, erről a lehető legkonkrétabb formában értesíti a másik tagállam illetékes hatóságát, az EÉPH-t, valamint a nagykereskedelmi energiatermékekkel összefüggésben az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai egyeztetnek egymással és az EÉPH-val, valamint a nagykereskedelmi energiatermékekkel összefüggésben az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével a megfelelő intézkedésekről, továbbá tájékoztatják egymást az ezek közötti időszakok lényeges fejleményeiről. A 24–28. cikkben szabályozott, határokon átnyúló esetekben összehangoltan lépnek fel a közigazgatási intézkedések, szankciók és bírságok alkalmazása során a többszörös és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében, továbbá döntéseik érvényesítésében segítséget nyújtanak egymásnak.

5. Valamely tagállam illetékes hatósága segítséget kérhet egy másik tagállam illetékes hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

Az illetékes hatóság tájékoztatja az EÉPH-t az első albekezdésben említett minden kérésről. Határokon átnyúló hatású vizsgálat vagy ellenőrzés esetében az EÉPH köteles valamely érintett illetékes hatóság megkeresésére a vizsgálatot vagy ellenőrzést koordinálni.

Ha valamely illetékes hatóság egy másik tagállam illetékes hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására vonatkozó kérést kap, a következő lehetőségek közül választhat:

(a) saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

(b) engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

(c) engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

(d) könyvvizsgálókat vagy szakértőket jelöl ki a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására;

(e) a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokat megosztja más illetékes hatóságokkal.

6. Az EUMSZ 258. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, az az illetékes hatóságok, amelynek az (1)–(4) bekezdés szerinti információ vagy segítségnyújtás iránti kérése alapján nem járnak el ésszerű időn belül, vagy amelynek információ vagy segítségnyújtás iránti kérését elutasítják, ezt ésszerű határidőn belül bejelentheti az EÉPH-nak.

Az említett helyzetekben az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének megfelelően járhat el, az EÉPH-nak az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban történő eljárása lehetőségének sérelme nélkül.

7. Az illetékes hatóságok együttműködnek és információt cserélnek a tagállamok és harmadik országok az érintett azonnali piacokért felelős szabályozó hatóságaival, ha alapos okkal feltételezhetik, hogy a 2. cikk értelmében piaci visszaélésnek minősülő cselekményre kerül vagy került sor. Az együttműködés biztosítja a pénzügyi és azonnali piacok egységes áttekintését, továbbá felderíti és szankcionálja a több piacot érintő és határokon átnyúló piaci visszaéléseket.

A kibocsátási egységek esetében az előző albekezdésben előírt együttműködést és információcserét az alábbiakkal is biztosítani kell:

(a) a kibocsátási egység vagy arra épülő egyéb aukciós termék az 1031/2010/EU rendelet alapján bonyolított aukciója esetében az aukcióellenőrrel;

(b) az illetékes hatóságokkal, a jegyzékkezelőkkel és köztük a központi tisztviselővel, valamint a 2003/87/EK irányelv alapján a megfelelőség ellenőrzésével megbízott közjogi testületekkel.

Az EÉPH segíti és koordinálja a más tagállamokban és harmadik országokban található illetékes hatóságok és a szabályozó hatóságok közötti együttműködést és információcserét. Az illetékes hatóságok lehetőség szerint együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országokban a kapcsolódó azonnali piacokért felelős szabályozó hatóságokkal a 20. cikknek megfelelően.

8. A személyes adatok harmadik ország részére történő átadását a 22. és 23. cikk szabályozza.

9. Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az e cikkben említett információcsere és segítségnyújtás eljárásait és formáit.

Az EÉPH az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

20. cikk Együttműködés harmadik országokkal

1. A tagállamok illetékes hatóságai szükség szerint együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országok illetékes hatóságaival a harmadik országokban található illetékes hatóságokkal való információcserére, valamint az e rendelet alapján a harmadik országokban keletkező kötelezettségek érvényesítésére vonatkozóan. Az együttműködési megállapodás legalább a hatékony információcserét biztosítja, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy az e rendeletből eredő kötelezettségeiket teljesítsék.

Az illetékes hatóság tájékoztatja az EÉPH-t és a tagállamok egyéb illetékes hatóságait, ha ilyen megállapodást készül megkötni.

2. Az EÉPH összehangolja a tagállamok illetékes hatóságai és a harmadik országok érintett illetékes hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását. E célból az EÉPH elkészíti az együttműködési megállapodás dokumentumsablonját, amelyet a tagállamok illetékes hatóságai felhasználhatnak.

Az EÉPH összehangolja továbbá a harmadik országok illetékes hatóságaitól kapott, és a 24–28. cikkben tárgyalt intézkedések meghozatala szempontjából lényeges információknak a tagállamok illetékes hatóságai közötti cseréjét.

3. Az illetékes hatóságok csak olyan esetekben kötnek információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok illetékes hatóságaival, ha a továbbadott információkra legalább a 21. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Ilyen információcserére kizárólag az említett illetékes hatóságok feladatainak ellátása céljából kerülhet sor.

4. A személyes adatok harmadik ország részére történő átadását a 22. és 23. cikk szabályozza.

21. cikk Szakmai titoktartás

1. Az e rendelet alapján átvett, kicserélt és továbbított bizalmas információkkal kapcsolatos szakmai titoktartás szabályait a (2) és a (3) bekezdés állapítja meg.

2. A szakmai titoktartás kötelezettsége mindazokat a személyeket terheli, akiket az illetékes hatóság, illetve olyan hatóság vagy piaci vállalkozás foglalkoztat vagy foglalkoztatott, amelyre az illetékes hatóság hatáskört ruházott át, beleértve az illetékes hatóság által megbízott könyvvizsgálókat és szakértőket. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk – törvényben megállapított ellenkező rendelkezés hiányában – semmilyen más személlyel, illetve hatósággal nem közölhetők.

3. Az ennek a rendeletnek az értelmében az illetékes hatóságok között folytatott bármilyen információcsere bizalmas adatközlésnek minősül, kivéve azt az esetet, ha az illetékes hatóság az információközléssel egyidejűleg megállapítja, hogy a szóban forgó információ közreadható, illetve ha az információközlést bírósági eljárás teszi szükségessé.

22. cikk Adatvédelem

A személyes adatok a tagállamok által e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az illetékes hatóságok a 95/46/EK irányelv rendelkezéseit alkalmazzák. A személyes adatok az EÉPH által e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az EÉPH a betartja a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit.

Személyes adatot legfeljebb 5 éves időtartamra lehet megőrizni.

23. cikk Személyes adatok továbbítása harmadik országokba

1. Valamely tagállam illetékes hatósága eseti jelleggel, a 95/46/EK irányelvben, különösen annak 25. és 26. cikkében foglalt követelmények teljesítése mellett személyes adatot továbbíthat harmadik országba. A tagállam illetékes hatósága meggyőződik arról, hogy az információk továbbítására szükség van ennek a rendeletnek az alkalmazásához. Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a harmadik ország az adatokat csak akkor továbbítsa más harmadik országba, ha erre szóló kifejezett írásos engedéllyel rendelkezik, és a tagállam illetékes hatósága által meghatározott feltételeket teljesíti. Személyes adat csak olyan harmadik országba továbbítható, amely biztosítja a személyes adatok megfelelő szintű védelmét.

2. Valamely tagállam illetékes hatósága a másik tagállam illetékes hatóságától kapott információkat kizárólag abban az esetben továbbíthatja harmadik ország illetékes hatóságának, ha az érintett tagállam illetékes hatósága megszerezte az információkat eredetileg továbbító illetékes hatóság kifejezett hozzájárulását, és az információkat adott esetben kizárólag az utóbbi illetékes hatóság hozzájárulásában meghatározott célokra továbbítják.

3. Személyes adatok cseréjéről együttműködési megállapodás kizárólag a 95/46/EK irányelvnek megfelelően rendelkezhet.

5. FEJEZET Közigazgatási intézkedések és szankciók

24. cikk Közigazgatási intézkedések és szankciók

1. A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértéséért felelős személlyel szemben a 25. cikkben meghatározott körülmények között alkalmazandó közigazgatási intézkedésekre és szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok alkalmazása érdekében. Az előírt intézkedések és szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erővel bírnak.

A tagállamok legkésőbb [24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] tájékoztatják a Bizottságot és az EÉPH-t az első albekezdésben említett szabályokról. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal és az EÉPH-val az e szabályokat érintő későbbi módosításokat is.

2. Szankcionálási hatáskörük a 25. cikkben meghatározott körülmények közötti gyakorlása során az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a közigazgatási intézkedések és szankciók a kívánt eredménnyel járjanak, továbbá a 19. cikknek megfelelően a határokon átnyúló esetekben összehangoltan lépnek fel a közigazgatási intézkedések, szankciók és bírságok alkalmazása során a többszörös és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében.

25. cikk Szankcionálási hatáskör

Ez a cikk az alábbiakban felsorolt valamennyi körülmény fennállása esetén alkalmazandó:

(a) valamely személy bennfentes kereskedelmet folytat, és azzal sérti a 9. cikket;

(b) valamely személy másik személy részére bennfentes kereskedelem folytatását tanácsolja vagy a másik személyt bennfentes kereskedelemre bírja, és azzal sérti a 9. cikket;

(c) valamely személy bennfentes információt jogosulatlanul közzétesz, és azzal sérti a 9. cikket;

(d) valamely személy piaci manipulációt folytat, és azzal sérti a 10. cikket;

(e) valamely személy piaci manipulációt kísérel meg, és azzal sérti a 10. cikket;

(f) a kereskedési helyszín üzemeltetője nem vezet be és tart fenn a manipulatív piaci gyakorlatok megelőzésére és felderítésére szolgáló hatékony intézkedéseket és eljárásokat, és azzal sérti a 11. cikk (1) bekezdését;

(g) a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy nem működtet az olyan megbízások és ügyletek felderítésére és bejelentésére szolgáló rendszert, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak, vagy a piaci manipuláció vagy bennfentes kereskedelem kísérletének minősülhetnek, vagy nem értesíti haladéktalanul az illetékes hatóságot a gyanús megbízásokról vagy ügyletekről, és azzal sérti a 11. cikk (2) bekezdését;

(h) a pénzügyi eszköz kibocsátója vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője, amely nem élvez a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességet, a lehető leghamarabb nem tájékoztatja a nyilvánosságot a bennfentes információkról, vagy azokat internetes oldalán nyilvánosan nem teszi közzé, és azzal sérti a 12. cikk (1) bekezdését;

(i) a pénzügyi eszköz kibocsátója vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője, amely nem élvez a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességet, a bennfentes információk közzétételét úgy késlelteti, hogy azzal vélhetően félrevezeti a nyilvánosságot, vagy nem gondoskodik az információk bizalmasságáról, és azzal sérti a 12. cikk (2) bekezdését;

(j) a pénzügyi eszköz kibocsátója vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője, amely nem élvez a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességet, nem értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a bennfentes információk közzétételét késleltette, és azzal sérti a 12. cikk (2) bekezdését;

(k) a pénzügyi eszköz kibocsátója vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője, illetve a nevében vagy a javára eljáró személy nyilvánosan nem tesz közzé olyan bennfentes információt, amelyet munkaviszonyból eredő vagy szakmai kötelezettsége szokásos teljesítése keretében valamely személynek átad, és azzal sérti a 12. cikk (4) bekezdését;

(l) a pénzügyi eszköz kibocsátója vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője, amely nem élvez a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességet, illetve a nevében vagy a javára eljáró személy a bennfentesek jegyzékét nem állítja össze, nem frissíti rendszeresen vagy azt kérésre nem adja át az illetékes hatóságnak, és azzal sérti a 13. cikk (1) bekezdését;

(m) a pénzügyi eszköz kibocsátójánál vagy a kibocsátási egységek piacának szereplőjénél, amely nem élvez a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességet, vezetői feladatokat ellátó személy vagy a vele szoros kapcsolatban álló személy nem hozza nyilvánosságra a saját javára bonyolított ügyletek létezését, és azzal sérti a 14. cikk (1) és (2) bekezdését;

(n) a forgalmazási csatornáknak vagy a nyilvánosságnak szánt, befektetési stratégiával kapcsolatos tanácsadást vagy javaslatot tartalmazó tájékoztatót készítő vagy terjesztő személy nem a megfelelő gondossággal jár el ezen információk tárgyilagos ismertetése tekintetében, és nem tárja fel érdekeit vagy összeférhetetlenségét, és azzal sérti a 15. cikk (1) bekezdését;

(o) valamely személy, akit illetékes hatóság vagy annak átruházott feladatkörét ellátó hatóság vagy piaci vállalkozás foglalkoztat vagy foglalkoztatott, a szakmai titoktartás hatálya alá eső információt tesz közzé, és azzal sérti a 21. cikket;

(p) valamely személy az illetékes hatóság számára, annak a 17. cikk (2) bekezdése a) pontja szerinti kérésére nem enged betekintést egy iratba, és nem adja át annak másolatát;

(q) valamely személy az illetékes hatóság a 17. cikk (2) bekezdése b) pontja szerinti felszólítására nem szolgáltat információt, és a hatósági idézésre nem reagál;

(r) valamely piaci szereplő az illetékes hatóság számára, annak a 17. cikk (2) bekezdése c) pontja szerinti kérésére nem adja át az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, a gyanús ügyletekről szóló kimutatásokat, vagy nem ad közvetlen hozzáférést a kereskedési rendszerhez;

(s) valamely személy az illetékes hatóság számára, annak a 17. cikk (2) bekezdése d) pontja szerinti kérésére nem biztosít belépést valamely helyszínre ellenőrzés céljából;

(t) valamely személy az illetékes hatóság számára, annak a 17. cikk (2) bekezdése f) pontja szerinti kérésére nem teszi hozzáférhetővé a meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokat;

(u) valamely személy nem teljesíti az illetékes hatóság arra vonatkozó felszólítását, hogy az e rendelettel ellentétes gyakorlatot szüntesse be, a pénzügyi eszközökkel való kereskedést függessze fel, vagy helyesbítő nyilatkozatot tegyen közzé;

(v) valamely személy olyan tevékenységet folytat, amelytől az illetékes hatóság eltiltotta.

26. cikk Közigazgatási intézkedések és szankciók

1. Az illetékes hatóságok a 17. cikk szerinti felügyeleti hatáskörének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett jogsértések bármely esetében az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban jogosultak legalább az alábbi közigazgatási intézkedések és szankciók alkalmazására:

(a) végzés, amely előírja a jogsértésért felelős személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

(b) a 17. cikk hatálya alá tartozó vizsgálatban való együttműködés elmulasztása esetén alkalmazandó intézkedés;

(c) intézkedések, amelyek eredményeképpen e rendelet folytatólagos megsértése és annak hatása megszűnik;

(d) az illetékes hatóságok internetes oldalán közzétett nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a felelős személyt és a jogsértés jellegét;

(e) a közzétett valótlan vagy félrevezető információk helyesbítése, ezen belül a valótlan vagy félrevezető információt közzétevő vagy terjesztő kibocsátó vagy egyéb személy kötelezése helyesbítő nyilatkozat közzétételére;

(f) valamely tevékenységtől való ideiglenes eltiltás;

(g) az [új MiFID] irányelv 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozás engedélyének visszavonása;

(h) befektetési vállalkozás vezető testületi tagjának vagy egyéb természetes személynek, akinek felelősségét megállapították, az ideiglenes eltiltása attól, hogy befektetési vállalkozásban feladatot lásson el;

(i) az érintett pénzügyi eszközök kereskedésének felfüggesztése;

(j) vagyontárgyak zárolásának és/vagy lefoglalásának indítványozása;

(k) közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszereséig, ha azok meghatározhatók;

(l) természetes személy esetében közigazgatási pénzbírság legfeljebb [5 000 000 EUR], vagy azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, a nemzeti pénznemben e rendelet hatálybalépésének napján ennek megfelelő értékben;

(m) jogi személy esetében közigazgatási pénzbírság az adott jogi személy előző üzleti évi teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig; ha a jogi személy [a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikke szerinti] anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó teljes éves árbevétel a végső anyavállalat konszolidált beszámolójából eredő, előző üzleti évi teljes éves árbevétel.

2. Az illetékes hatóságok a (2) bekezdésben említetteken felüli szankcionálási hatáskörrel is rendelkezhetnek, és az említett bekezdésben rögzített mértéket meghaladó közigazgatási pénzbírságot is előírhatnak.

3. Az e rendelet megsértéséért alkalmazott közigazgatási intézkedést vagy szankciót indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenni, ezen belül legalább a jogsértés típusára és jellegére és a felelős személyek azonosságára vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását. Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az illetékes hatóságok anonim módon teszik közzé az intézkedéseket és szankciókat.

27. cikk A szankciók eredményes alkalmazása

1. A közigazgatási intézkedések és szankciók típusának meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, többek között:

(a) a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

(b) a felelős személy felelősségének mértékét;

(c) a felelős személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi erejét;

(d) a felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, amennyiben ezek meghatározhatók;

(e) a felelős személy az illetékes hatósággal való együttműködésének mértékét, amelytől függetlenül az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásáról gondoskodni kell;

(f) a felelős személy által korábban elkövetett jogsértéseket.

Az illetékes hatóságok a nemzeti jogban meghatározott további körülményeket is figyelembe vehetnek.

2. Az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat bocsát ki a közigazgatási intézkedések és szankciók típusáról és a bírságok szintjéről.

28. cikk Fellebbezés

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság e rendelettel összhangban hozott határozata ellen fellebbezéssel lehet élni.

29. cikk A jogsértések bejelentése

1. A tagállamok e rendelet megsértésének az illetékes hatóságoknál történő bejelentését hatékony mechanizmusok bevezetésével ösztönzik, amelyek legalább az alábbiakat foglalják magukban:

(a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

(b) a lehetséges vagy tényleges jogsértést bejelentő személyek megfelelő védelme;

(c) a személyes adatok védelme a lehetséges vagy tényleges jogsértést bejelentő személyt és a bejelentett személyt érintően egyaránt, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően;

(d) megfelelő eljárások, amelyek biztosítják a bejelentett személy védelemhez és meghallgatáshoz való jogát az őt érintő döntések meghozatala előtt, valamint azt a jogát, hogy az őt érintő döntések ellen hatékony bírósági jogorvoslattal éljen.

2. Az e rendelet lehetséges megsértésével kapcsolatban érdemi információt szolgáltató személynek a tagállami joggal összhangban pénzügyi ösztönző kínálható fel akkor, ha a bejelentőnek az információ bejelentése nem korábban fennálló jogszabályi vagy szerződéses kötelezettsége, a bejelentett információ új, és e rendelet megsértése miatti közigazgatási szankció, intézkedés vagy büntetőjogi szankció alkalmazásához vezet.

3. A Bizottság a 33. cikknek megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben említett eljárásokat, ezen belül a bejelentés módjait, a bejelentések nyomon követésének módjait, valamint a személyek védelmével kapcsolatos intézkedéseket.

30. cikk Információcsere az EÉPH-val

1. Az illetékes hatóságok és igazságügyi szervek minden évben összesített információkat bocsátanak az EÉPH rendelkezésére a 24–29. cikkel összhangban kiszabott valamennyi alkalmazott közigazgatási intézkedésről, szankcióról és bírságról. Az EÉPH a kapott információkat éves jelentésben teszi közzé.

2. Az illetékes hatóság a közigazgatási intézkedés, szankció vagy bírság nyilvános közzétételével egyidejűleg az EÉPH-t is értesíti az alkalmazott közigazgatási intézkedésről, szankcióról vagy bírságról.

3. Ha a közzétett közigazgatási intézkedés, szankció vagy bírság az [új MiFID] irányelvnek megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozásra vonatkozik, akkor az EÉPH a közzétett szankciót feltünteti a befektetési vállalkozások az [új MiFID] irányelv 5. cikke (3) bekezdésével létrehozott nyilvántartásában.

4. Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az e cikkben említett információcsere eljárásait és formáit.

Az EÉPH az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [...]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

6. FEJEZET FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

31. cikk Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a részvény-visszavásárlási programokkal és a pénzügyi eszközök stabilizációjával kapcsolatos feltételek kiegészítésére és módosítására, az e rendeletben alkalmazott meghatározásokra, a bennfentesek jegyzéke összeállításának feltételeire, a vezető tisztségviselők ügyleteivel kapcsolatos feltételekre, valamint az olyan személyekkel kapcsolatos szabályokra vonatkozóan, akik az e rendelet megsértésének felderítésére alkalmas információkat szolgáltatnak.

32. cikk A felhatalmazás gyakorlása

1. A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

2. A felhatalmazás a 36. cikk (1) bekezdésében említett időponttól számított határozatlan időtartamra szól.

3. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4. Amint a Bizottság elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, erről egyidejűleg tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

7. FEJEZET VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

33. cikk Bizottsági eljárás

1. A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai értékpapír-bizottság segíti a 29. cikk (3) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktusok elfogadása során[41]. A bizottság a 182/2011/EK rendelet szerinti bizottság.[42].

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel annak 8. cikke rendelkezéseire.

8. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. cikk A 2003/6/EK irányelv hatályon kívül helyezése

A 2003/6/EK irányelv [24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] hatályát veszti. A 2003/6/EK irányelvre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni.

35. cikk Átmeneti rendelkezések

Az e rendelet hatálybalépését megelőzően folytatott és az illetékes hatóságok által a Bizottság 2273/2003/EK rendeletének[43] megfelelően, a 2003/6/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdése a) pontja alkalmazásában elfogadott piaci gyakorlatok [az e rendelet tényleges alkalmazásának kezdetét követően 12 hónapig] folytathatók, amelynek feltétele, hogy az illetékes hatóságok az ilyen gyakorlatokat az EÉPH részére e rendelet alkalmazása előtt bejelentsék.

36. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

1. Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik napon] lép hatályba.

2. Rendelkezései [az e rendelet hatálybalépését követő 24 hónap elteltével] alkalmazandók, kivéve a 3. cikk (2) bekezdését, az 8. cikk (5) bekezdését, a 11. cikk (3) bekezdését, a 12. cikk (9) bekezdését, a 13. cikk (4) bekezdését, a 13. cikk (6) bekezdését, a 14. cikk (5) bekezdését, a 14. cikk (6) bekezdését, a 15. cikk (3) bekezdését, a 18. cikk (9) bekezdését, a 19. cikk (9) bekezdését, a 28. cikk (3) bekezdését, valamint a 29. cikk (3) bekezdését, amelyek e rendelet hatálybalépését követően azonnal alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET

A. A hamis vagy félrevezető jelzésekhez és az árfolyamrögzítéshez kapcsolódó manipulatív magatartásra utaló jelek

E rendelet 8. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása céljából, az említett cikk (3) bekezdésében foglalt magatartásformák sérelme nélkül az alábbi, a teljesség igénye nélkül felsorolt jeleket, amelyeket nem szükségszerűen kell önmagukban piaci manipulációnak tekinteni, a piaci résztvevők, illetve az illetékes hatóságok figyelembe veszik, amikor ügyleteket, illetve vételi vagy eladási megbízásokat vizsgálnak:

(a) a vételi vagy eladási megbízások, illetve végrehajtott ügyletek mekkora hányadot képviselnek az adott pénzügyi eszközzel folytatott ügyletek, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek vagy kibocsátási egységre épülő aukciós termékkel folytatott ügyletek napi forgalmában, különösen, ha a fenti tevékenységek az említett eszközöknél lényeges árfolyamváltozáshoz vezetnek;

(b) az adott pénzügyi eszközben, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletben, vagy kibocsátási egységre épülő aukciós termékben jelentős vételi vagy eladási pozícióval rendelkező személy által adott vételi vagy eladási megbízások, illetve végrehajtott ügyletek milyen mértékben vezetnek lényeges árfolyamváltozáshoz az adott pénzügyi eszköznél, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletnél, vagy kibocsátási egységre épülő aukciós terméknél;

(c) a végrehajtott ügyletek okoznak-e változást az adott pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységre épülő aukciós termék tényleges tulajdonosi viszonyaiban;

(d) a vételi vagy eladási megbízások, illetve végrehajtott ügyletek milyen mértékben tartalmaznak rövid időszakon belül ellenirányú ügylettel lezárt pozíciókat, és ezek mennyire jelentős arányt képviselnek az adott pénzügyi eszközzel folytatott ügyletek, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, vagy kibocsátási egységre épülő aukciós termékkel folytatott ügyletek napi forgalmában, illetve, hogy ez milyen mértékben hozható kapcsolatba az adott pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységre épülő aukciós termék árfolyamának lényeges változásaival;

(e) a vételi vagy eladási megbízások, illetve végrehajtott ügyletek milyen mértékben koncentrálódnak egy rövid időszakra a napi kereskedésen belül, és milyen mértékben vezetnek későbbi ellentétes irányú ármozgáshoz;

(f) milyen mértékben változtatják meg a végrehajtás előtt visszavont vételi vagy eladási megbízások a pénzügyi eszközre, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletre vagy kibocsátási egységre épülő aukciós termékre vonatkozó legjobb vételi és eladási ajánlati árakat, vagy általánosabban, a piaci résztvevők számára rendelkezésre álló ajánlati könyvben szereplő adatokat;

(g) milyen mértékben adnak vételi vagy eladási megbízásokat, illetve hajtanak végre ügyleteket abban a konkrét vagy ahhoz közeli időpontban, amikor a referencia-árfolyamokat, elszámolási árakat és értékeléseket meghatározzák, és milyen mértékben vezetnek ezek olyan árfolyamváltozásokhoz, amelyek hatással vannak ezekre árfolyamokra és értékelésekre.

B. A fiktív eszközökhöz vagy a megtévesztés és félrevezetés bármilyen más formájához kapcsolódó manipulatív magatartásra utaló jelek

E rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából, az említett cikk (3) bekezdésében foglalt magatartásformák sérelme nélkül az alábbi, a teljesség igénye nélkül felsorolt jeleket, amelyeket nem szükségszerűen kell önmagukban piaci manipulációnak tekinteni, a piaci résztvevők, illetve az illetékes hatóságok figyelembe veszik, amikor ügyleteket, illetve vételi vagy eladási megbízásokat vizsgálnak:

(a) bizonyos személyek által adott vételi vagy eladási megbízásokat, illetve általuk végrehajtott ügyleteket megelőzi-e vagy követi-e hamis vagy félrevezető információk ugyanezen személyek vagy velük kapcsolatban álló személyek által történő terjesztése;

(b) bizonyos személyek adnak-e vételi vagy eladási megbízást, vagy végrehajtanak-e ügyleteket az előtt vagy az után, hogy ugyanezen személyek vagy a velük kapcsolatban álló személyek téves, elfogult vagy bizonyíthatóan anyagi érdek által befolyásolt befektetési ajánlásokat készítenek vagy terjesztenek.

JAVASLATOT KÍSÉRŐ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzések

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányító és ellenőrző rendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás

JAVASLATOT KÍSÉRŐ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés)

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció (piaci visszaélés) esetén alkalmazott büntetőjogi szankciókról

1.2.        A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[44]

Belső piac – Pénzügyi piacok

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

ý A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[45]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A piaci visszaélésről szóló rendelet és irányelv általános célkitűzése, hogy erősítse a befektetői bizalmat és a piac integritását azáltal, hogy az bennfentes információt birtoklók számára megtiltja a kapcsolódó pénzügyi eszközökkel való kereskedést, továbbá megtiltja a piac olyan eszközökkel való manipulációját, mint a hamis információk és híresztelések terjesztése, valamint az árfolyamokat a szokásostól eltérő szinten rögzítő kereskedési tevékenység, ugyanakkor egységes szabálykönyvet és egyenlő feltételeket biztosít, és a tőkebevonás céljára vonzóbbá teszi az értékpapírpiacokat a gyorsan növekvő kkv-k piacán szereplő kibocsátók számára.

1.4.2.     Meghatározott célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

sz. meghatározott célkitűzés

A fenti általános célkitűzésekhez az alábbi, közelebbről meghatározott szakpolitikai célkitűzések tartoznak:

- a rendelet és az irányelv lépést tartsanak a piaci fejlődéssel;

- a piaci visszaélésre vonatkozó szabályok hatékony alkalmazása;

- a piaci visszaélésre vonatkozó rendszer hatékonyabbá tétele egyértelműsítéssel és a jogbiztonság erősítésével;

- az adminisztrációs terhek lehetőség szerinti mérséklése, különösen a kkv-piacon szereplő kibocsátók számára.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A fen közelebbről meghatározott célkitűzések a következő operatív célkitűzések megvalósítását követelik meg:

- A szervezett piacon, platformon és tőzsdén kívüli ügylet keretében elkövetett piaci visszaélés megelőzése;

- Az árutőzsdén és kapcsolódó származtatott piacon elkövetett piaci visszaélés megelőzése;

- A hatékony alkalmazáshoz szükséges információk és hatáskör biztosítása a szabályozók számára;

- Egységes, hatékony és visszatartó erejű szankciók megléte;

- A választási és mérlegelési lehetőségek csökkentése vagy megszüntetése;

- Egyes alapfogalmak tisztázása.

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/az érintett célcsoportokra.

A javaslatok általános hatása számottevő javulást eredményez majd a piaci visszaélés Unión belüli kezelésében. Elsősorban javul a piac integritása és a befektetők védelme az érintett pénzügyi eszközök és piacok tisztázása révén. A szabályozás kiterjed azokra az eszközökre, amelyeket kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben, valamint a szervezett kereskedési rendszerek új típusaiban való kereskedésre vezetnek be. Ezenfelül a javaslatokkal az átláthatóbb piacból adódóan javul az árualapú származtatott ügyleteknél elkövetett piaci visszaéléssel szembeni védelem. Lehetővé teszik emellett a piaci visszaélés eredményesebb felderítését azzal, hogy biztosítják az illetékes hatóságok számára a vizsgálatok lefolytatásához szükséges hatáskört, továbbá növelik a szankciórendszerek visszatartó erejét a közigazgatási intézkedésekre, illetve szankciókra vonatkozó minimumok bevezetésével, valamint a büntetőjogi szankciók bevezetésének előírásával. Ezenfelül következetesebbé teszik a piaci visszaélés megközelítését azáltal, hogy szűkítik a tagállamok választási és mérlegelési lehetőségeit, továbbá arányos rendszert vezetnek be a gyorsan növekvő kkv-k piacán szereplő kibocsátók számára. Összességében a javaslatok révén várhatóan javul a pénzügyi piacok integritása, ami kedvezően hat a befektetői bizalomra, ez pedig növeli a pénzügyi piacok pénzügyi stabilitását.

1.4.4.     Az eredmények és hatások mutatói

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az értékeléshez felhasználható főbb mutatók és információforrások a következők:

- A tagállamok illetékes hatóságaitól származó adatok a kivizsgált és szankcionált piaci visszaélések számáról;

- Jelentés a szabályozók a jogszabály alkalmazása során szerzett tapasztalatairól (az EÉPH készítheti).

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Rövid távon:

- A hatékony alkalmazáshoz szükséges információk és hatáskör biztosítása a szabályozók számára;

- Egységes, hatékony és visszatartó erejű szankciók megléte;

- A választási és mérlegelési lehetőségek csökkentése vagy megszüntetése;

- Egyes alapfogalmak tisztázása.

Hosszú távon:

- A szervezett piacon, platformon és tőzsdén kívüli ügylet keretében elkövetett piaci visszaélés megelőzése;

- Az árutőzsdén és kapcsolódó származtatott piacon elkövetett piaci visszaélés megelőzése.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Annak ellenére, hogy a hatásvizsgálatban körvonalazott problémák lényeges következményekkel járnak az egyes tagállamokra nézve, átfogó hatásukat csak úgy lehet teljes mértékben átlátni, ha azokat határokon átnyúló összefüggésben vizsgáljuk. Ennek az az oka, hogy piaci visszaélésre sor kerülhet bárhol, ahol egy adott eszközt jegyeznek, illetve tőzsdén kívül is, így az érintett eszköz elsődleges piacán kívüli piacokon is. Fennáll tehát a valós kockázata annak, hogy a piaci visszaéléssel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket ki lehet játszani, illetve, hogy azok uniós szintű fellépés hiányában eredménytelennek bizonyulnak. Ezenfelül az egységes megközelítés alapvető fontosságú a szabályozói arbitrázs elkerüléséhez, és mivel a kérdést a piaci visszaélésről szóló hatályos irányelv vívmányai már rendezik, a hatásvizsgálatban vázolt problémák a legeredményesebben közös erőfeszítéssel kezelhetők.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az e rendeletre vonatkozó javaslat a piaci visszaélésről szóló hatályos irányelvre épül, amely csak bizonyos korlátokkal volt alkalmazható, és amelyet az egyes tagállamok eltérően alkalmaztak. Emiatt szükségessé vált rendelet és irányelv formájában történő felülvizsgálata.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

„A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért” című 2010. június 2-i közleményében tett bejelentésének megfelelően[46] , a Bizottság az elkövetkező hónapokban befejezi teljes pénzügyi reformprogramját. A közleményben felsorolt már elfogadott vagy elfogadás előtt álló javaslat közül több kapcsolódik e kezdeményezéshez, és hozzájárul annak a befektetők fokozott védelmével, valamint a piac jobb átláthatóságával és integritásával kapcsolatos céljai teljesítéséhez.

A short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló rendelet javaslata a short ügyletek közzétételére vonatkozó rendszert fogalmaz meg, amely a szabályozók számára megkönnyíti a short ügyletekhez köthető piaci manipuláció és bennfentes kereskedelem lehetséges eseteinek felderítését.[47]

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló rendelet javaslata szintén javítja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben meglévő jelentős pozíciók átláthatóságát, ami segíti a szabályozókat a származtatott ügylet útján történő piaci visszaélések figyelésében.[48]

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv módosítása mérlegeli a beszámolás jelenlegi hatályának kiszélesítésével kapcsolatos lehetőségeket a kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben forgalmazott eszközök, valamint a származtatott terméket érintő tőzsdén kívüli ügyletek vonatkozásában. A szabályozott piacra nem bevezetett eszközökkel bonyolított tőzsdén kívüli ügyleteket jelenleg nem kötelező bejelenteni az illetékes hatóságoknak. Ezek bejelentése megkönnyítené a szabályozók számára az ilyen eszköz útján esetlegesen elkövetett piaci visszaélések felderítését.[49]

A fizikai energiapiacokra jellemző átláthatósági követelmények és manipulatív magatartás, valamint az energiapiacok integritását biztosító ügyletjelentés kérdéseivel az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló tanácsi rendelet javaslata foglalkozik.[50]

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

ý A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Megvalósítás megkezdésének időszaka: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[51]

ý Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[52]

– ¨  tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

//

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a rendelkezések gyakoriságát és feltételeit.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság létrehozásáról szóló rendelet 81. cikke előírja, hogy a Hatóság tényleges működésének kezdetétől számított három éven belül értékelni kell a Hatóság működésének eredményeként szerzett tapasztalatokat. A Bizottság e célból általános jelentést tesz közzé, amelyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2.2.        Irányító és ellenőrző rendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

Az EU pénzügyi felügyeleti rendszerét érintő reform vonatkozásában hatásvizsgálatra került sor, amely az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló rendeletekhez kapcsolódott.

A jelenlegi javaslatok az EÉPH számára további források biztosítását írják elő, amelyekre az EÉPH-nak feladatai ellátásához van szüksége.

1.       Az EÉPH gondoskodik a szabályok harmonizációjáról és koordinációjáról az alábbi területeken:

- A részvény-visszavásárlási programokra és stabilizációra vonatkozó mentesség (3. cikk);

- A gyanús ügyletek felderítésére és bejelentésére vonatkozó technikai szabályok (11. cikk);

- A bennfentes információk megfelelő nyilvános közzétételére alkalmazott technikai eszközök (12. cikk);

- A bennfentes információk nyilvános közzétételében a késleltetésre alkalmazott technikai eszközök (12. cikk);

- Tájékoztató jellegű, nem teljes lista a kkv-piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóival kapcsolatos olyan eseményekről, amelyek bennfentes információnak minősülhetnek (12. cikk);

- A bennfentesek jegyzékére vonatkozó tartalmi és formai követelmények (13. cikk);

A befektetési ajánlásokkal és statisztikákkal kapcsolatos szabályok (15. cikk);

- A tagállamok és harmadik országok illetékes és szabályozó hatóságai közötti információcsere eljárásai és formái (18., 19., 20. és 29. cikk).

2.       Ezenfelül illetékes hatóság kérésére az EÉPH koordinálja az illetékes hatóságok közös, a piaci visszaélés határokon átnyúló eseteire irányuló vizsgálatait és ellenőrzéseit (19. cikk).

3.       Az EÉPH összehangolja továbbá a tagállamok illetékes hatóságai és a harmadik országok érintett illetékes hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását. Az EÉPH elkészíti az együttműködési megállapodás dokumentumsablonjait, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai felhasználhatnak. Az EÉPH összehangolja továbbá a harmadik országok illetékes hatóságaitól kapott információknak a hatóságok közötti cseréjét (20. cikk).

4.       Végül az árualapú származtatott termékekkel kapcsolatban az EÉPH segíti és koordinálja a más tagállamokban és harmadik országokban található, az azonnali piacokért felelős illetékes hatóságok és szabályozó hatóságok közötti együttműködést és információcserét (19. cikk).

A forrás hiányában a hatóság nem képes időben és hatékonyan ellátni a feladatait.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az EÉPH-rendeletben előírt irányító és ellenőrző rendszereket az EÉPH szerepére vonatkozóan e javaslat szerint is alkalmazni kell. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság teljesítményének értékelésére szolgáló mutatórendszert a Bizottság az első előírt értékelés elkészítésekor fogja véglegesíteni. A végleges értékelés szempontjából a mennyiségi mutatók ugyanolyan fontosak lesznek, mint a konzultációk során gyűjtött minőségi érvek. Az értékelés háromévente ismétlődik.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenységek elleni fellépés érdekében az EÉPH vonatkozásában is megszorítás nélkül alkalmazandók az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai.

A Hatóság köteles csatlakozni az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul elfogadni a Hatóság összes alkalmazottjára vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

A finanszírozási határozatokban és a megállapodásokban, valamint a belőlük következő végrehajtási aktusokban kifejezetten ki kell kötni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá a Hatóság által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, valamint a személyzet azon tagjait, akik az említett pénzösszegek elosztásáért felelnek.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel

Szám [Leírás………………………...……….] || Diff./nem diff. ([53]) || EFTA[54] -országokból || tagjelölt országokból[55] || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

|| 12.040401.01 EÉPH – az 1. és 2. cím szerinti támogatás (személyzeti és igazgatási költségek) || Diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

///

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1A || Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

Főigazgatóság: MARKT || || || Év 2013[56] || Év 2014 || Év 2015 || || || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

12.0404.01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0,179 || 0,327 || 0,327 || || || || || 0,832

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0,179 || 0,327 || 0,327 || || || || || 0,832

Bizonyos operatív programok keretéből  finanszírozott igazgatási előirányzatok[57] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || 0 || 0 || 0 || || || || ||

A többéves pénzügyi keret a MARKT Főigazgatóság részére || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a+3 || 0,179 || 0,327 || 0,327 || || || || || 0,832

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 0,179 || 0,327 || 0,327 || || || || || 0,832

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 0 || 0 || 0 || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || 0 || 0 || 0 || || || || ||

Ÿ Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 0 || 0 || 0 || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1A. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+6 || 0,179 || 0,327 || 0,327 || || || || || 0,832

Kifizetési előirányzatok || =5+6 || 0,179 || 0,327 || 0,327 || || || || || 0,832

1. Az EÉPH-nak több végrehajtás-technikai standardtervezetet kell megalkotnia az alábbi területeken:

– A részvény-visszavásárlási programokra és stabilizációra vonatkozó mentesség (3. cikk);

– A gyanús ügyletek felderítésére és bejelentésére vonatkozó technikai szabályok (11. cikk);

– A bennfentes információk megfelelő nyilvános közzétételére alkalmazott technikai eszközök (12. cikk);

– A bennfentes információk nyilvános közzétételében a késleltetésre alkalmazott technikai eszközök (12. cikk);

– Tájékoztató jellegű, nem teljes lista a kkv-piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóival kapcsolatos olyan eseményekről, amelyek bennfentes információnak minősülhetnek (12. cikk);

– A bennfentesek jegyzékére vonatkozó tartalmi és formai követelmények (13. cikk);

– A befektetési ajánlásokkal és statisztikákkal kapcsolatos szabályok (15. cikk);

– A tagállamok és harmadik országok illetékes és szabályozó hatóságai közötti információcsere eljárásai és formái (18., 19., 20. és 29. cikk).

2. Illetékes hatóság kérésére az EÉPH koordinálja az illetékes hatóságok közös, a piaci visszaélés határokon átnyúló eseteire irányuló vizsgálatait és ellenőrzéseit.

3. Az EÉPH összehangolja a tagállamok illetékes hatóságai és a harmadik országok érintett illetékes hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását. Az EÉPH elkészíti az együttműködési megállapodás dokumentumsablonjait, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai felhasználhatnak. Az EÉPH összehangolja továbbá a harmadik országok illetékes hatóságaitól kapott információknak a hatóságok közötti cseréjét.

4. 4.       Az árualapú származtatott termékekkel kapcsolatban az EÉPH segíti és koordinálja a más tagállamokban és harmadik országokban található, az azonnali piacokért felelős illetékes hatóságok és szabályozó hatóságok közötti együttműködést és információcserét.

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+6 || 0,179 || 0,327 || 0,327 || || || || || 0,832

Kifizetési előirányzatok || =5+6 || 0,179 || 0,327 || 0,327 || || || || || 0,832

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || Év 2013 || Év 2014 || Év 2015 || || || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: <…….> ||

Ÿ Humánerőforrás || 0 || 0 || 0 || || || || ||

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || || || || ||

<…….> Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0 || 0 || 0 || || || || ||

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || Év 2013[58] || Év 2014 || Év 2015 || || || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,179 || 0,327 || 0,327 || || || || || 0,832

Kifizetési előirányzatok || 0,179 || 0,327 || 0,327 || || || || || 0,832

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– ý  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A javaslat meghatározott célkitűzéseit az 1.4.2. szakasz tartalmazza. Ezek a javasolt, tagállami szinten megvalósítandó jogalkotási intézkedésekkel, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság bevonásával elérhetők.

Így különösen, bár az egyes operatív célkitűzésekhez nem rendelhető számszerű teljesítmény, az EÉPH szerepe a tagállami szabályozóknak adott új jogosítványokkal együttesen várhatóan erősíti a piac integritását és a befektetők védelmét azáltal, hogy a bennfentes információt birtoklók számára megtiltja a kapcsolódó pénzügyi eszközökkel való kereskedést, továbbá megtiltja a piac olyan eszközökkel való manipulációját, mint a hamis információk és híresztelések terjesztése, valamint az árfolyamokat a szokásostól eltérő szinten rögzítő kereskedési tevékenység. Az új keret megakadályozza a szervezett piacon, a platformon, tőzsdén kívüli ügylet keretében, valamint az árutőzsdén és kapcsolódó származtatott piacon elkövetett piaci visszaélést. Biztosítja ezenfelül az egységes, hatékony és visszatartó erejű szankciók alkalmazásához szükséges információkat és hatáskört az EÉPH és a tagállami szabályozók számára.

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ý  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ý  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

Megjegyzés:

A MARKT Főigazgatóságon nincs szükség a javaslatból eredő humán vagy igazgatási többletforrásra. A jelenleg a piaci visszaélésről szóló irányelvhez rendelt erőforrások változatlanok.

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ¨  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ý  A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

A javaslat az EÉPH által elvégzendő többletfeladatokat ír elő. Ezek ellátása többletforrásokat igényel a 12.0404.01 sz. költségvetési tétel terhére.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.[59].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket, költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ý  A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| Év 2013 || Év 2014 || Év 2015 || || || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet A tagállamok fedezik, az EU tagállami felügyeletei révén (*) || 0,268 || 0,490 || 0,490 || || || || || 1,248

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || 0,268 || 0,490 || 0,490 || || || || || 1,248

(*) Becslés a tervezett EÉPH-rendeletben szereplő jelenlegi finanszírozási mechanizmus alapján (60 % tagállami és 40 % közösségi finanszírozás).

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült hatás

– ý  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

· ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

· ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

MELLÉKLET a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló európai parlament és tanácsi rendelet, valamint a bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció (piaci visszaélés) esetén alkalmazott büntetőjogi szankciókról szóló európai parlament és tanácsi irányelv pénzügyi kimutatásához

Az alkalmazott módszertan és a főbb alapfeltevések

Az EÉPH a két javaslatból eredő feladataival összefüggő költségek a személyzeti kiadások között (1. cím) szerepelnek, összhangban az EÉPH a Bizottságnak benyújtott 2012. évi költségvetési tervezetében szereplő besorolásával.

A két bizottsági javaslat az EÉPH számára a meghatározó technikai standardok tizenegy csomagjának kidolgozását írja elő, amelyek célja, hogy biztosítsák a technikai jellegű rendelkezések egységes alkalmazását az EU-ban. A javaslatok szerint az EÉPH-nak 24 hónappal a rendelet hatálybalépését követően kell kiadnia a meghatározó technikai standardokat. E cél érdekében már 2013-tól létszámfejlesztés szükséges. A beosztások jellegét illetően a meghatározó technikai standardok sikeres és időben történő kiadásához főleg szakpolitikai, jogi és hatásvizsgálati munkatársak felvétele szükséges.

A Bizottság szolgálatai és az EÉPH becslései alapján az alábbi alapfeltevések szerint értékelhető a két javaslattal kapcsolatos meghatározó technikai standardok kidolgozásához szükséges teljes munkaidős egyenértékre gyakorolt hatás:

- Egy szakpolitikai tisztviselő, egy hatásvizsgálati tisztviselő és egy jogi tisztviselő szükséges 2013-tól.

Ez alapján a 24 hónappal a rendelet hatálybalépését követően esedékes meghatározó technikai standardok kiadásához szükséges létszám teljes munkaidős egyenértékben 3 alkalmazott.

Végül, az EÉPH állandó feladatokat lát el az alábbi területeken:

- az illetékes hatóságok közös, a piaci visszaélés határokon átnyúló eseteire irányuló vizsgálatainak és ellenőrzéseinek koordinációja.

- a tagállamok illetékes hatóságai és a harmadik országok érintett illetékes hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozása. Az EÉPH elkészíti az együttműködési megállapodás dokumentumsablonjait, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai felhasználhatnak. Az EÉPH összehangolja továbbá a harmadik országok illetékes hatóságaitól kapott információknak a hatóságok közötti cseréjét.

- a más tagállamokban és harmadik országokban található, az azonnali piacokért és kibocsátási egységekért felelős illetékes hatóságok és szabályozó hatóságok közötti együttműködés és információcsere segítése és koordinációja.

Ebből adódóan összességében teljes munkaidős egyenértékben 6 alkalmazottra van szükség.

Egyéb feltevések:

– A 2012. évi költségvetési tervezetben szereplő alkalmazottak eloszlása alapján a teljes munkaidős egyenértékben kifejezett hat alkalmazott feltevés szerint három ideiglenes alkalmazottból (50 %), két kihelyezett tagállami szakértőből (33,3 %) és egy szerződéses alkalmazottból (16,7 %) áll;

– az egyes kategóriákban az éves átlagos bérköltség a Költségvetési Főigazgatóság (DG BUDG) iránymutatásán alapul;

– a Párizsra vonatkozó bérkorrekciós együttható 1,27;

– a képzési költség feltevés szerint teljes munkaidős egyenértékben kifejezett alkalmazottanként 1 000 EUR évente;

– kiküldetési költségek 10 000 EUR összegben, becslés a 2012. évi költségvetési tervezetben szereplő fejenkénti kiküldetési keret alapján;

– munkaerő-felvétellel kapcsolatos költségek (utazás, szállás, orvosi vizsgálat, beilleszkedési támogatás és egyéb pótlékok, költözési költségek stb.) 12 700 EUR összegben, becslés a 2012. évi költségvetési tervezetben szereplő fejenkénti felvételi keret alapján.

A feltevés szerint a fenti létszámbővítést indokoló munkaterhelés 2014-től folyamatosan megmarad a korábban kidolgozott meghatározó technikai standardok módosítása céljából.

A következő három évre igényelt keret növekedésének kiszámítását az alábbi táblázat részletesebben bemutatja. A számítás tükrözi azt, hogy a közösségi költségvetés a költségek 40%-át finanszírozza.

Költségnem || Kiszámítása || Összegek ezer euróban

2013 || 2014 || 2015 || Összesen

|| || || || ||

1. cím: Személyi kiadások || || || || ||

|| || || || ||

6 Illetmények és pótlékok || || || || ||

- ebből ideiglenes alkalmazott || =3*127*1,27 || 241,93 || 483,87 || 483,87 || 1209,67

- ebből kihelyezett tagállami szakértő || =2*73*1,27 || 92,71 || 185,42 || 185,42 || 463,55

- ebből szerződéses alkalmazott || =1*64*1,27 || 40,64 || 81,28 || 81,28 || 203,2

|| || || || ||

6 Munkaerő-felvétellel kapcsolatos kiadások || || || || ||

|| =6*12,7 || 76,2 || || || 76,2

|| || || || ||

6 Kiküldetési költségek || || || || ||

|| =6*10 || 30 || 60 || 60 || 150

|| || || || ||

6 Képzés || =6*1 || 3 || 6 || 6 || 15

|| || || || ||

1. cím összesen: Személyi kiadások || || 484,48 || 816,57 || 816,57 || 2079,53

|| || || || ||

Ebből a közösségi hozzájárulás mértéke (40 %) || || 193,79 || 326,63 || 326,63 || 847,05

Ebből a tagállami hozzájárulás mértéke (60 %) || || 290,68 || 489,94 || 489,94 || 1270,56

A következő táblázat a három ideiglenes alkalmazott beosztására vonatkozóan javasolt létszámtervet mutatja be:

Tisztségcsoport és besorolási fokozat || Ideiglenes beosztások

AD 16 AD 15 AD 14 AD 13 AD 12 AD 11 AD 10 AD 9 AD 8 AD 7 AD 6 AD 5 AD összesen || 1 2 3

[1]               HL L 16., 2003.4.12., 16. o.

[2]               Az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport jelentése. 2009.2.25., 23. o.

[3]               Az Európai Bizottság közleménye: Hatékony, biztonságos és stabil származtatott piacok biztosítása, COM(2009) 332, 2009.7.3.

[4]               Az Európai Bizottság közleménye: Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata, COM(2011) 78, 2011.2.23.

[5]               Az Európai Bizottság közleménye: A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről, COM(2010) 716, 2010.12.8.

[6]               Hiv.: CESR/07-380, 2007. június, letölthető: www.cesr-eu.org.

[7]               Hiv.: CESR/09-1120.

[8]               Az ESME a Bizottság tanácsadó testülete volt, amely értékpapír-piaci résztvevőkből és szakértőkből állt. Megbízatásuk 2009 végén lejárt, és azt nem hosszabbították meg. A Bizottság 2006 áprilisában hozta létre és az EU értékpapírokról szóló irányelveinek alkalmazását illető jogi és gazdasági szakvélemény biztosítása érdekében az európai értékpapír-piaci csoport létrehozásáról szóló, 2006. március 30-i 2006/288/EK bizottsági határozat alapján működött (HL L 106., 2006.4.19., 14–17. o.).

[9]               A 2007 júniusában kiadott jelentés címe „A piaci visszaélésre vonatkozó uniós jogi keret és annak tagállami végrehajtása: első értékelés”.

[10]             Lásd http://ec.europa.eu/internal_market/securities/abuse/12112008_conference_en.htm.

[11]             Lásd http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2009/market_abuse_en.htm

[12]             Lásd http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2010/mad/consultation_paper.pdf

[13]             Lásd http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2010/mad_en.htm

[14]             A hatásvizsgálati jelentés megtalálható: XXX

[15]             A viták összefoglalója a hatásvizsgálati jelentés 3. mellékletében található.

[16]             COM(2009) 501, COM(2009) 502, COM(2009) 503.

[17]             Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól (MiFID). HL L 145., 2004.4.30.

[18]             https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0726:FIN:HU:PDF

[19]             A CESR válasza a piaci visszaélésről szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan kiadott véleményezési felhívásra megtekinthető:

                http://ec.europa.eu/internal_market/securities/abuse/index_en.htm

[20]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről, COM (2010) 1496, 2010. december, 3. fejezet.

[21]             HL C […]., […], […]. o.

[22]             HL C ., ., o.

[23]             HL C ., ., o.

[24]             HL L 16., 2003.4.12., 16. o.

[25]             Az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport jelentése. 2009.2.25.

[26]             A Bizottság közleménye: „Gondolkozz előbb kicsiben! – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag”, COM(2008) 394 végleges.

[27]             A Bizottság 1031/2010/EU rendelete (2010. november 12.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól (HL L 302., 2010.11.18., 1. o.).

[28]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[29]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[30]             Az Európai Bizottság közleménye: A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről, COM(2010) 716, 2010.12.8.

[31]             HL L 336., 2003.12.23., 33. o.

[32]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[33]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[34]             A Bizottság 2010. november 12-i 1031/2010/EU rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól (HL L 302., 2010.11.18., 1. o.).

[35]             A Bizottság 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK rendelete a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 1. o.).

[36]             A Tanács második, 1976. december 13-i 77/91/EGK irányelve a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (HL L 26., 1977.1.31., 1. o.).

[37]             Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

[38]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 713/2009/EK rendelete az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.).

[39]             Az Európai Parlament és a Tanács .../EU rendelete az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról.

[40]             Az Európai Parlament és a Tanács .../EU rendelete az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról.

[41]             HL L 191., 2001.7.13., 45. o.

[42]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[43]             HL L 162., 2004.4.29., 72. o.

[44]             ABM: Tevékenységalapú irányítás – ABB: Tevékenységalapú költségvetés-tervezés.

[45]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[46]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és az Európai Központi Banknak: A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért, COM (2010) 301, 2010. június.

[47]             Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról, COM(2010) 482, 2010. szeptember.

[48]             Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról, COM(2010) 484, 2010. szeptember.

[49]             ..., COM(2011) XXX.

[50]             Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról, COM(2010) 484, 2010. December.

[51]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[52]             A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek.

[53]             diff. = differenciált előirányzat / nem diff. = nem differenciált előirányzat.

[54]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás

[55]             A tagjelölt országok, adott esetben a nyugat-balkáni lehetséges tagjelölt országok.

[56]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[57]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[58]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[59]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

Otomatik - 3.160.57.13 CloudFlare DNS Türk Telekom DNS Google DNS Open DNS

OSZAR »