23.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 96/3

1)

Úgy kell-e tekinteni, hogy a határozott ideig tartó munkaszerződés megszüntetése miatti végkielégítés az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által kötött keretmegállapodás (1) 4. szakaszának 1. pontja szerinti munkafeltételek közé tartozik?

2)

Amennyiben az említett végkielégítés a munkafeltételek részét képezi, annak a munkavállalónak, aki a munkáltató és a munkavállaló által közvetlenül létesített, határozott időre létrejött munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a szerződés megszűnését olyan objektív feltételekhez kötik, mint valamely meghatározott időpont elérése, meghatározott feladat elvégzése vagy meghatározott esemény bekövetkezése, azonos végkielégítésben kell-e részesülnie az objektív okok miatt megszűnő, határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott, összehasonlítható munkavállalóval a munkaszerződés megszűnésekor?

3)

Ha a határozott időre alkalmazott munkavállaló ugyanarra a végkielégítésre jogosult, mint amely a határozatlan időre alkalmazott munkavállalót a szerződés objektív okok miatt történő megszűnésekor illeti meg, úgy kell-e értelmezni, hogy az Estatuto de los Trabajadores (a munkavállalók jogállásáról szóló törvény) 49. cikke (1) bekezdésének c) pontja megfelelő módon ültette át az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelvet, vagy hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, illetve az irányelvvel ellentétes, és sérti annak célját és hatékony érvényesülését?

4)

Mivel nincs objektív ok arra, hogy a helyettesítést ellátó munkavállalókat megfosszák a határozott idejű szerződés megszüntetése miatti végkielégítéshez való jogtól, hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e, ha a munkavállalók jogállásáról szóló törvény különbséget tesz e munkavállalók munkafeltételei között, nemcsak a határozatlan időre alkalmazott munkavállalókkal szemben, hanem egyéb, határozott idejű munkavállalók tekintetében is?